Minden, amit a laminált padlók kopásállóságáról tudni kell

A laminált padló vásárlása során az egyik leggyakrabban emlegetett és sokszor akár a vásárlási döntést is megalapozó tulajdonság, a kopásállóság. Ezért aztán sokszor úgy tűnhet, mintha a kopásállóság lenne a laminált padlók egyetlen és legfontosabb tulajdonsága, ami meghatározza a minőséget. De vajon valóban olyan fontos a kopásállóság kérdése egy lakáscélú felhasználás esetén? Cikkünkben nem csak a kopásállóság gyakorlati jelentőségét magyarázzuk el, de bemutatjuk azokat az egyéb fontos tulajdonságokat is, amelyek hatással vannak a laminált padló minőségére. 

Félreértés ne essék, a jó kopásállóság valóban fontos, de csak erre az értékre támaszkodva nem biztos, hogy az ideális laminált padlót fogja megvásárolni.

Mit jelent a jó kopásállóság?

Persze azon kívül, hogy mindenkinek mást, mégis mindenkinek ugyanazt: hogy a padló megfelel azoknak az igényeknek,  és igénybevételnek, aminek nap, mint nap ki lesz téve a nappaliban, a hálóban, az előszobában, a konyhában, vagy az irodájában.

A kopásállóságért egy speciális fedőréteg felel, aminek a strapálhatóságát az AC érték írja le. A laminált padlókat úgy tesztelik, hogy egy dörzspapírral borított golyót forgatnak a felületen. Értelemszerűen minél több fordulat kell ahhoz, hogy a padló felülete először megkopjon, annál jobb a padló kopásállósága.

Az AC1 érték azt jelenti, hogy kevesebb, mint 900 fordulat kellett az első kopáshoz. Az AC2 1800 fordulatot takar, az AC3 pedig több, mint 2500-at. A skála utolsó értéke az AC4 pedig 4000 feletti fordulatot jelent. Lefordítva a hétköznapokra, egy átlagos otthonban az AC3-as kopásállóságú laminált padló teljesen megfelelő.

A legmodernebb laminált padlók felülete már nem csak, hogy extrém módon kopásálló, de a hétköznapi használatban kialakuló felületi mikrokarcok ellen is védett.

Ezekre a laminált padló tulajdonságokra is érdemes figyelnie

A kopásállósággal sokszor összekeverik az alkalmazhatósági osztályt, ami nem ugyanaz, bár kapcsolódik hozzá. Ez az érték azt jelöli, hogy mekkora forgalmú helyiségekbe ajánlott lerakni a padlót.

A 31-est alacsony forgalmú helyiségekbe javasoljuk, ilyen például a hálószoba, vagy a vendégszoba. A 32-est használjuk leginkább, ez közepes forgalmú helyiségekbe ajánlott, mint például a nappali, vagy akár az előszoba. A 33-as pedig a nagy forgalmú helyiségekbe, jellemzően irodákba, üzletekbe ajánlott.

Sokan azért érdeklődnek a magas kopásállóságú laminált padlók iránt, mert azt gondolják, hogy ez az érték egyben azt is mutatja, hogy a padló a prémium kategóriába tartozik. 

Viszont, ha már a strapabíróság a cél, akkor érdemes még két műszaki tulajdonságot is górcső alá vennie, mielőtt vásárolna.

Mindenképpen nézze meg a hordozóréteg sűrűségét, hiszen ez felel a padlólapok stabilitásáért. A min. 900 kg/m³ sűrűségű hordozóréteggel rendelkező laminált padlókat már nyugodtan strapálhatja az előszobában is.

Végül az ütésállósági értéket se hagyja ki, amikor végigböngészi a műszaki tartalmat, hiszen ez mutatja, hogy a laminált padló mennyire áll ellen a leeső tárgyaknak.

IC1-IC3-ig terjed a skála, ahol az 1 a leggyengébb, és a 3 a legerősebb. Az IC2-est bátran ajánljuk átlagos, az IC3-ast pedig kalandosabb háztartásokhoz.

Egy strapabíró laminált padló minimum követelményei

Összegezve, akármelyik helyiségbe is szeretne laminált padlót tenni, ha fontos, hogy tartósan strapálható legyen, az alábbi összképet érdemes szem előtt tartania.

• HDF hordozóréteg minimum 900 kg/m3 sűrűséggel
• 32-es alkalmazhatósági osztály
• minimum IC2-es ütésállósági osztály
• minimum AC3-as kopásállósági osztály