Minden, amit a laminált padlók kopásállóságáról tudni kell

A laminált padló vásárlása során az egyik leggyakrabban emlegetett és sokszor akár a vásárlási döntést is megalapozó tulajdonság, a kopásállóság. Ezért aztán sokszor úgy tűnhet, mintha a kopásállóság lenne a laminált padlók egyetlen és legfontosabb tulajdonsága, ami meghatározza a minőséget. De vajon valóban olyan fontos a kopásállóság kérdése egy lakáscélú felhasználás esetén? Cikkünkben nem csak a kopásállóság gyakorlati jelentőségét magyarázzuk el, de bemutatjuk azokat az egyéb fontos tulajdonságokat is, amelyek hatással vannak a laminált padló minőségére. 

Félreértés ne essék, a jó kopásállóság valóban fontos, de csak erre az értékre támaszkodva nem biztos, hogy az ideális laminált padlót fogja megvásárolni.

Mit jelent a jó kopásállóság?

Persze azon kívül, hogy mindenkinek mást, mégis mindenkinek ugyanazt: hogy a padló megfelel azoknak az igényeknek,  és igénybevételnek, aminek nap, mint nap ki lesz téve a nappaliban, a hálóban, az előszobában, a konyhában, vagy az irodájában.

A kopásállóságért egy speciális fedőréteg felel, aminek a strapálhatóságát az AC érték írja le. A laminált padlókat úgy tesztelik, hogy egy dörzspapírral borított golyót forgatnak a felületen. Értelemszerűen minél több fordulat kell ahhoz, hogy a padló felülete először megkopjon, annál jobb a padló kopásállósága.

Az AC1 érték azt jelenti, hogy kevesebb, mint 900 fordulat kellett az első kopáshoz. Az AC2 1800 fordulatot takar, az AC3 pedig több, mint 2500-at. A skála utolsó értéke az AC4 pedig 4000 feletti fordulatot jelent. Lefordítva a hétköznapokra, egy átlagos otthonban az AC3-as kopásállóságú laminált padló teljesen megfelelő.

A legmodernebb laminált padlók felülete már nem csak, hogy extrém módon kopásálló, de a hétköznapi használatban kialakuló felületi mikrokarcok ellen is védett.

Ezekre a laminált padló tulajdonságokra is érdemes figyelnie

A kopásállósággal sokszor összekeverik az alkalmazhatósági osztályt, ami nem ugyanaz, bár kapcsolódik hozzá. Ez az érték azt jelöli, hogy mekkora forgalmú helyiségekbe ajánlott lerakni a padlót.

A 31-est alacsony forgalmú helyiségekbe javasoljuk, ilyen például a hálószoba, vagy a vendégszoba. A 32-est használjuk leginkább, ez közepes forgalmú helyiségekbe ajánlott, mint például a nappali, vagy akár az előszoba. A 33-as pedig a nagy forgalmú helyiségekbe, jellemzően irodákba, üzletekbe ajánlott.

Sokan azért érdeklődnek a magas kopásállóságú laminált padlók iránt, mert azt gondolják, hogy ez az érték egyben azt is mutatja, hogy a padló a prémium kategóriába tartozik. 

Viszont, ha már a strapabíróság a cél, akkor érdemes még két műszaki tulajdonságot is górcső alá vennie, mielőtt vásárolna.

Mindenképpen nézze meg a hordozóréteg sűrűségét, hiszen ez felel a padlólapok stabilitásáért. A min. 900 kg/m³ sűrűségű hordozóréteggel rendelkező laminált padlókat már nyugodtan strapálhatja az előszobában is.

Végül az ütésállósági értéket se hagyja ki, amikor végigböngészi a műszaki tartalmat, hiszen ez mutatja, hogy a laminált padló mennyire áll ellen a leeső tárgyaknak.

IC1-IC3-ig terjed a skála, ahol az 1 a leggyengébb, és a 3 a legerősebb. Az IC2-est bátran ajánljuk átlagos, az IC3-ast pedig kalandosabb háztartásokhoz.

Ha az előszobába szánt padlónál a kopásállóságon kívül  más kulcsszempontra is kíváncsi, ez a cikkünk részletesen segít a választásban.

Egy strapabíró laminált padló minimum követelményei

Összegezve, akármelyik helyiségbe is szeretne laminált padlót tenni, ha fontos, hogy tartósan strapálható legyen, az alábbi összképet érdemes szem előtt tartania.

• HDF hordozóréteg minimum 900 kg/m3 sűrűséggel
• 32-es alkalmazhatósági osztály
• minimum IC2-es ütésállósági osztály
• minimum AC3-as kopásállósági osztály