Szabványi előírások kültéri nyílászárókhoz

Magyarország európai uniós tagságával a magyarországi építkezők is élvezhetik annak előnyeit, hogy az egységes szabályozásnak köszönhetően az építőipari termékek, így a homlokzati nyílászárók (ablakok és ajtók) minősítése is tanúsítása is az egységes európai szabványok alapján történik. Ezeket hívjuk szabványi előírásoknak. Ezzel véget ért az a korszak, amikor a különböző gyártók hasra ütésre vagy kétes intézetek papírjait lobogtatva a saját érdekük szerint közölhették termékeik műszaki tulajdonságait.

A szabványi előírások, azaz a CE minősítés bevezetésével a gyártók feketén- fehéren kötelesek bemutatni a gyártott termékek paramétereit. Nem véletlen, hogy sok gyártó még mindig a régi gyakorlatot próbálja követni, hiszen ez ad lehetőséget a zavarosban halászásra. Csak Önökön, vevőkön múlik, hogy a vásárlási döntéseiknél megkövetelik-e az eladóktól a gyártmányok törvények által előírt módon történő minőségigazolását.

Szabványi előírások betartása + tanúsítása = Vevői elégedettség

Sok eladó előszeretettel hivatkozik a minőség fogalmára, amikor a vevőt győzködik termékük jóságáról. Amikor azonban konkrétan kellene megnevezni azokat a tulajdonságokat, amik a minőséget jelentik, a legtöbben csak a fejüket vakargatják. Sok gyártó és forgalmazó ilyenkor a jól bevált módszerhez folyamodik és semmitmondó, de jól hangzó állításokkal bűvölik el a vevőket. A homlokzati nyílászárók területén legtöbbször az alábbi megfogalmazásokkal találkozhat. Sajnos ezek olyannyira elterjedtek a köztudatban, hogy a vevők egy része a vevői igények megfogalmazásánál is ezeket használja.

Néhány példa olyan pontatlan, illetve semmitmondó minőségi kritériumokra, melyek nem tartoznak a szabványi előírások közé, ha a homlokzati nyílászárók minőségét írjuk le:

• első osztályú minőség
• prémium termék, a prémiumság részletezése nélkül
• 4-5-6 légkamrás műanyag profil
• beépítési mélység, mint kizárólagos érv
• műanyag ablak XY márkájú profilból
• jó hőszigetelő képesség
• 3 rétegű üveg
• fa ablak borovi fenyőből

stb.

Hosszasan sorolhatnánk még, de biztosan Ön is sokszor találkozott már ezekkel a kifejezésekkel. Tudja, hogy melyik mit jelent, és miért érdektelen ebben a formában mindegyik a minőség megítélésénél? Ha nem, akkor egy bemutatótermi konzultáció alkalmával szívesen megvilágítjuk ezek hátterét.

Lássuk hát ezek helyett azokat az alap paramétereket, amelyek valóban fontosak a nyílászárók minőségének megítéléséhez. A nyílászárók megfelelőség igazolására szolgáló érvényben lévő szabvány az MSZ EN 14351. A megfelelőség igazolása a termék első típusvizsgálatán és a folyamatos gyártásellenőrzésen alapul. Nagyon fontos különbség a korábbi tanúsítási rendszerekhez képest, hogy nem elég 1 db jól elkészített vizsgálati termék elkészítése a vizsgálathoz, hanem a minősítő intézetek a gyártás során is bármikor ellenőrizhetik a gyártmányokat, így biztosítva, hogy később sem lehet eltérni a minősített termékektől.

Az MSZ EN 14351 legfontosabb minősítési kritériumai

A légáteresztés

A légáteresztés megmutatja az ablakkeret és az ablakszárny közötti réseken át történő légcsere mennyiségét, amely a nyomáskülönbség hatására jön létre. A légáteresztést az MSZ EN 1026 szabvány szerint vizsgálják és az MSZ EN 12207 szerint értékelik. A termékeket négy csoportba sorolják (1-4 osztály), ahol a 4-es a legjobb értéket jelenti.

A vízzárás (csapódó eső elleni tömítettség)

A vízzárás jellemzi az ablak tömítettségét a kívülről behatoló vízzel szemben különböző szélnyomások esetén. ( A függőleges ablakfelületen a szél nyomás hatására tud áthatolni a víz.) A vízzárást az MSZ EN 1027 szabvány szerint vizsgálják és az MSZ EN 12208 szerint értékelik. A termékeket 0-600 Pa nyomás között vizsgálják, és kilenc csoportba sorolják (1A/B-9A/B osztály), ahol a 9-es a legjobb értéket jelenti.

A szélállóság

A szélállóság az ablak stabilitását jellemző adat. Szél nyomására (szélteher) az ablaknak működőképesnek kell maradnia (azaz nem deformálódhat) és max. 20%-kal nőhet meg az igazolt légáteresztés mértéke. A légáteresztést az MSZ EN 12211 szabvány szerint vizsgálják és az MSZ EN 12210 szerint értékelik. A szélállósági besorolás az elért szélterhelési osztály megadásával és a mért deformáció mértékével jellemzik. (pl. C5) A termékeket öt csoportba sorolják (1-5 osztály), ahol az 5-ös a legjobb értéket jelenti. A deformáció mértékét A, B C betűkkel jelölik, ahol az ’A’ a legkisebb érték.

Hőátbocsátás

A hőátbocsátás jellemzi az ablakfelületen keresztül történő hőveszteséget, ami végeredményben a fűtési számlánkra van kihatással. A vizsgálat az MSZ EN 10077-1 és 10077-2 szabványok alapján történik. Fontos tudnia, hogy a gyártmányok adatlapjaiban közölt értékek mindig csak a vizsgálati próbatestre vonatkoznak, nem pedig a ténylegesen szállított ablakra. Arra ugyanis a gyártók a CE minősítésben pontosan megadják az adott méretű és kivitelű ablakra érvényes aktuális értéket, mely rendszerint kedvezőtlenebb, mint a vizsgálati eredmény.

Az ablakok hőveszteségének mérőszáma az U_w érték (U window). Nem tévesztendő össze az U_g (U glas = U üveg) és az U_f (U frame 7 U keret) értékekkel. Rendszerint az U_g érték jelenti a legjobb értéket. Figyeljen erre oda a termékek összehasonlításánál!

Akusztikai követelmények

Az akusztikai eredmény jellemzi az ablak zajcsillapítását. A vizsgálat az MSZ EN 140-3 és 717-1 szabványok alapján történik. A tanúsítványban közölt értékek minden esetben a meghatározott méretű próbatestre és laborkörülmények között érvényesek.

CE tanúsítvány

A vizsgálati eredmények alapján a gyártók az EU-ban kötelesek a gyártott termékek mindegyikét CE jelöléssel ellátni és a szállított termékek teljesítmény jellemzőit a teljesítmény nyilatkozatban megadni és igazolni.