Ablak külső falsíkra, belső falsíkra, vagy középre?

Az épületfalazatok vastagságának növelése egyre szembeötlőbben igényli a választ arra a kérdésre, hol helyezzük el a nyílászárók síkját a falazatban. A kérdés bonyolultabb, mint azt elsőre gondolnánk. Cikkünk a különböző beépítési módok előnyeit és hátrányait vizsgálja.

Először is különítsünk el egymástól két alapvető esetet:

• beépítés vékonyabb hőszigeteléssel ellátott falazatba
• beépítés vastagabb külső hőszigetelő réteggel ellátott falazatba

Másodsorban különbséget kell tennünk új építés és felújítás között is, mert az utóbbi esetén a kezünk lényegesen jobban meg van kötve és a számos megrendelői igényt és helyi adottságot is figyelembe kell venni a pontos beépítési technológia meghatározásához.

Ebben a cikkben az új építésű, minimális vastagságú hőszigeteléssel ellátott falazatba történő beépítés szempontjait és megoldásait vizsgáljuk meg.

Új építésű épület esetén 3 különböző megoldás közül választhatunk

• homlokzati nyílászáró elhelyezése a falnyílás belső síkján
• homlokzati nyílászáró elhelyezése a falnyílás közepén
• homlokzati nyílászáró elhelyezése a falnyílás külső síkján

Mielőtt rátérünk az egyes beépítési megoldások vizsgálatára nézzük meg, milyen épületfizikai tulajdonságokra van befolyással a döntésünk.

1. Hőszigetelés
2. Környezeti hatások befolyása
3. Akusztika
4. Árnyékolás

1. A nyílászáró elhelyezési síkja jelentős hatással van az épület hőszigetelésére. Az ábrán jól látható, hogy a belső falsíkra helyezett nyílászáró esetén a teljes falnyílás áthűl, és lehűlő felületté válik.

2. Ugyancsak fontos szempont a nyílászárók időjárás elleni védelme, ugyanis a külső falsíkra helyezett nyílászárók sokkal jobban ki vannak téve az időjárás hatásainak (UV sugárzás, csapadék stb.)

3. Akusztikai szempontból viszont a falazat belső síkjában történő elhelyezés a legszerencsésebb, mert itt a legvédettebb a nyílászáró a környezeti zajokkal szemben.

4. A nyílászárók elhelyezési síkja hatással van a beeső napsugárzásra is, ezért befolyásolja az épület árnyékolási igényét.

Nézzük tehát egyesével a beépítési pozíciókat és vizsgáljuk meg az előnyöket, ill. a hátrányokat.

Beépítés belső falsíkba

Hőszigetelés szempontjából mindenképpen a legrosszabb, hiszen majd az egész ablakkáva (ablaknyílás) lehűlő felületté válik.

Környezeti hatásokkal szemben viszont a legkedvezőbb, hiszen a belső síkon levő ablakok a legvédettebbek a környezeti hatások ellen. Továbbá kedvező a helyzet árnyékolás szempontjából is, hiszen a szemöldök az ablakfelület felső részét szerkezetéből adódóan beárnyékolja.

Akusztikai szempontból is a legszerencsésebb, hiszen a belső oldalon a nyílászáró a zajtól legárnyékoltabb pozícióban helyezkedik el.

Lehetőleg kerüljük ezt a beépítési módot tekintve, hogy a gyenge hőszigetelést nem tudjuk kiküszöbölni.

Beépítés a falnyílás közepére

Hőszigetelés szempontjából kedvezőbb, mint a belső falsíkra történő elhelyezés, de mindenképpen kedvezőtlenebb, mint a külső falsíkon.

Környezeti hatásokkal szemben közepes megoldás, hiszen a belső síkon levő ablakokhoz képest nagyobb az igénybevétel és kisebb a felső káva árnyékolása.

Akusztikai szempontból is ez jelenti a közepes megoldást.

Ezt a beépítési módot általában a felújításoknál, ablakcserénél alkalmazzuk, amikor a klasszikus kapcsolt gerébtokos ablakot a felette elhelyezkedő redőnydobozzal együtt cseréljük ki.

Sok esetben a betonból kiöntött „ köpeny fal” nem bontható el, így az újonnan elhelyezkedő nyílászáró síkot a felette elhelyezkedő, modern és megfelelő hőszigetelő tulajdonságokkal rendelkező árnyékoló doboz határozza meg.

Az elhelyezésből adódó gyengébb hőszigetelést úgy javíthatjuk, ha a beépítendő nyílászárót egy un. meleg zónába építjük be. Ez azt jelenti, hogy a meglévő falkávába, körben zártcellás szigetelőanyagot építünk be.

A környezeti hatások elleni védelmet fa és műanyag nyílászárók esetén is pótlólagos alumínium borítással oldhatjuk meg. A hangszigetelést hangszigetelő üveg beépítésével javíthatjuk.

Beépítés külső falsíkba

Hőszigetelés szempontjából a legjobb megoldás, hiszen a hőszigetelés síkjával rátakarunk az ablaktokra.

Akusztikai szempontjából viszont egyértelműen nem jó megoldás. A külső síkon elhelyezett nyílászáróra ráforduló nem zártcellás hőszigetelés rossz hangszigetelési értéket eredményez.

Környezeti hatások (csapódó víz, UV sugárzás)viszont itt terhelik legjobban a nyílászáró szerkezetet.

Az akusztikai és környezeti hatásokkal szembeni hátrányok ellenére a leginkább javasolható megoldás. A beépítéshez célszerű kőzetgyapotot alkalmazni, mivel a nem irányított szálirányok miatt elnyeli, és megtöri a hanghullámokat, ezáltal csökkenti a zaj terjedését.

A környezeti hatások ellen megfelelő anyagválasztással védekezhetünk. Lehetőleg kerüljük a legérzékenyebb fa ablakot, vagy ha ragaszkodunk hozzá, akkor védjük megfelelő alumínium borítással. A műanyag ablak bár ellenálló, de itt is szükség van az UV elleni védelemre, amit szintén alumíniumborítással oldhatunk meg.

Amikor a homlokzati nyílászárók falkávában történő elhelyezésről döntünk, mindig vegyük figyelembe, hogy az adott nyílászáró mennyire van az épület benapozott oldalán, mennyire van zajterhelésnek kitéve és hogyan kívánjuk megoldani a hőszigetelést és árnyékolást.

Ha a nyílászárók falsíkban történő elhelyezésével kapcsolatban további kérdései vannak, vegye fel velünk a kapcsolatot itt.