Miért fontos az ablak hőszigetelése? Megéri drágábban elkészíteni?

Címke: #ablak

Az ablak hőszigetelése alapvető szerepet játszik az energiahatékonyságban és a lakókomfort fenntartásában. Egy nem megfelelően szigetelt ablakon keresztül télen jelentős hőveszteség keletkezhet, míg nyáron a külső hő könnyebben felmelegítheti a lakóteret.. Ennek következménye a magasabb fűtési és hűtési költség, valamint a kellemetlen hőmérsékleti ingadozás.

Az épületek energetikai besorolása szempontjából is kulcsfontosságú az ablakok megfelelő hőszigetelése. Az energiatanúsítvány kiállításakor az egyik legnagyobb hatással bíró tényező a nyílászárók hőátbocsátási tényezője (Uw értéke), amely jelentősen befolyásolja az ingatlan besorolását. A jobb energetikai osztályba sorolt épületek nemcsak alacsonyabb rezsiköltségekkel működnek, hanem magasabb piaci értékkel is bírnak.

A jelenlegi szabályozás szerint az új épületeknek legalább BB besorolást kell elérniük, ami közel nulla energiaigényű épületet jelent. Ehhez szükség van megfelelő hőszigetelésű ablakokra is, amelyek U-értéke általában 0,8 W/m²K vagy alacsonyabb kell, hogy legyen. Ha egy ingatlan energetikai besorolása CC vagy annál rosszabb, akkor az egyik legjobb módja az energiahatékonyság javításának az ablakok korszerűsítése vagy utólagos szigetelése.

Ablak hőszigetelés, Internorm emelő tolóajtó
Internorm emelő tolóajtó

Mi a magyar szabályozás az ablakok hőszigetelésére vonatkozóan? 

A magyarországi épületenergetikai szabályozások folyamatosan szigorodnak az energiahatékonyság növelése érdekében. Az ablakokra vonatkozó hőszigetelési előírások a hőátbocsátási tényező (U-érték) meghatározásával írják elő a minimális követelményeket.

A jelenlegi szabályozás szerint:

  • Új építésű ingatlanok esetén az ablakok maximális U-értéke 1,15 W/m²K lehet.
  • Felújítások során ennél gyengébb szigetelésű nyílászárók is elfogadhatóak, de az energiahatékonyság javítása miatt érdemes legalább 1,3 W/m²K vagy jobb értéket választani.
  • A közel nulla energiaigényű épületek (BB energetikai besorolás) esetén az ablakok U-értékének 0,8 W/m²K vagy annál alacsonyabbnak kell lennie.

Milyen módszerrel történik az ablakok szigetelése?

Az ablakok hőszigetelésének számos módja van, amelyek közül az alábbiak a leggyakoribbak:

1. Tömítés cseréje vagy pótlása

Ha a meglévő ablakaink szigetelését szeretnénk javítani, az egyik legegyszerűbb és legköltséghatékonyabb módszer a tömítések cseréje. Azonban fontos, hogy körültekintően válasszuk meg a megfelelő típust, anyagot és formát, hogy biztosítsuk a hatékony és tartós szigetelést.

A tömítés típusának kiválasztása előtt figyelembe kell venni az ablak típusát. Fa ablakokhoz a szilikon vagy gumi tömítés a legjobb választás, mivel rugalmas és jól alkalmazkodik a változó időjárási körülményekhez. Műanyag és alumínium nyílászárókhoz gyárilag beépített profilos tömítések szükségesek, amelyek cseréjekor kompatibilis pótlást kell választani. A gerébtokos ablakok esetén pedig fontos, hogy a két üvegréteg közötti rést is megfelelően szigeteljük, amihez szigetelő tömítést érdemes használni.

A tömítés anyaga nagyban befolyásolja annak tartósságát és hatékonyságát. A szilikon tömítés rendkívül rugalmas, időjárásálló és hosszú élettartamú, ezért akár régi nyílászárókhoz is ideális. Az EPDM gumi tömítés strapabíró és jól bírja a hőmérséklet-változást, de hosszú távon veszíthet a rugalmasságából. A habosított PVC tömítés könnyen felszerelhető, de UV-sugárzás hatására gyorsabban elöregedhet, így inkább rövid távú megoldásként ajánlott. A filc vagy szivacs tömítés gyors és ideiglenes megoldás lehet, de nem biztosít hosszú távú hatékony szigetelést.

A tömítés formáját és méretét pontosan az ablak hézagaihoz kell igazítani. A leggyakoribb típusok közé tartozik a D-profil, amely közepes méretű résekhez ideális, a E-profil, amely kifejezetten kis résekhez ajánlott, és az P-profil, amely a nagyobb résekhez (2-5 mm) megfelelő, például fa ablakoknál. Az O-profil, más néven cső alakú tömítés, extrém szigetelési igényekhez, például régi gerébtokos ablakokhoz használható.

A megfelelő tömítés kiválasztásával és cseréjével jelentősen javíthatjuk ablakaink hőszigetelő képességét, ezáltal csökkenthetjük a fűtési költségeket és növelhetjük otthonunk komfortját.

2. Hőszigetelő fóliák

Ha az ablakcsere nem megoldható, de szeretnénk javítani a hőszigetelésen, a hőszigetelő fóliák praktikus és költséghatékony alternatívát kínálnak. Ezek a vékony, átlátszó rétegek nemcsak télen csökkentik a hőveszteséget, hanem nyáron is hasznosak, mert visszaverik a napsugarakat, így mérséklik a helyiség felmelegedését.

Az egyik legelterjedtebb típus a hővisszaverő (low-e) fólia, amely egy speciális fémréteggel van ellátva. Ez a fólia télen visszatükrözi a hőt a helyiségbe, így segít csökkenteni a fűtési energiaveszteséget, míg nyáron a túlzott meleg bejutását akadályozza. Általában az ablak belső oldalára kell felhelyezni, így hosszú távon is hatékonyan működik.

A hőszigetelő zsugorfólia szintén népszerű választás, különösen régi, egyrétegű üvegezésű ablakok esetén. Felhelyezése egyszerű: a fóliát az üveg belső oldalára kell rögzíteni, majd hajszárítóval rámelegíteni, hogy feszesen ráfeszüljön az üvegre. Ezáltal egy vékony légpárna alakul ki az üveg és a fólia között, amely extra szigetelést biztosít, és csökkenti a páralecsapódást is.

Ha elsősorban a nyári hővédelem a cél, akkor az infra-védő fólia jelenthet megoldást. Ez a típus különösen hasznos déli vagy nyugati fekvésű ablakoknál, ahol a nap nagy része besüt, mert csökkenti a napsugárzás által okozott túlmelegedést. Télen is segít mérsékelni a hőveszteséget, így egész évben hozzájárul a kellemesebb belső klímához.

A hőszigetelő fóliák gyors és egyszerű módját jelentik az energiamegtakarításnak, anélkül, hogy nagyobb átalakításokra lenne szükség. Ha az ablakaink nem biztosítanak megfelelő szigetelést, de nem szeretnénk komolyabb beruházást, érdemes kipróbálni ezt az alternatívát.

3. Gerébtokos ablakok utólagos szigetelése

A régi, duplaszárnyas gerébtokos ablakok szépségük és karakterük miatt sokan ragaszkodnak hozzájuk, de hőszigetelési szempontból gyakran komoly problémát jelentenek. Ha az ablakokat nem szeretnénk lecserélni, de a fűtésszámlán és a komfortérzeten javítanánk, többféle utólagos szigetelési megoldás létezik.

Az egyik leghatékonyabb módszer a két ablakszárny közötti légtér szigetelése. Ez a tér természetes hőszigetelőként is működhet, de csak akkor, ha megfelelően zárt. Ha huzatot érzünk az üvegek között, érdemes szigetelőcsíkokat vagy habosított tömítést alkalmazni, hogy megszüntessük a légmozgást. Emellett hőszigetelő fólia felhelyezésével csökkenthetjük a hőveszteséget, különösen, ha az üveg hőszigetelő képessége gyenge.

Gyakori probléma a tok és a szárnyak közötti hézagokból eredő huzat is, amit rugalmas szilikon- vagy gumitömítéssel orvosolhatunk. Ha az ablakkeretnél kisebb repedések alakultak ki, azokat fatapasszal vagy tömítőanyaggal érdemes lezárni, hogy megakadályozzuk a hideg levegő beáramlását.

Amennyiben az üveg túl vékony, és már nem nyújt megfelelő szigetelést, az üvegcsere is szóba jöhet. Az alacsony emissziós (Low-E) bevonattal ellátott üvegek például hatékonyabban tartják bent a meleget. Ha a szerkezet megengedi, akár hőszigetelt üveget is beépíthetünk, amely jelentősen csökkenti a hőveszteséget.

A szigetelési hatékonyság tovább növelhető külső és belső árnyékolással. A redőnyök és zsalugáterek télen csökkentik a hőveszteséget, míg nyáron a túlmelegedést akadályozzák meg. Beltéri megoldásként a többrétegű függönyök is segíthetnek mérsékelni a hőmérséklet-ingadozást.

A gerébtokos ablakok utólagos szigetelése nemcsak a komfortérzetet javítja, hanem az energiaköltségeken is spórolhatunk vele. Megfelelő módszerekkel jelentős hőveszteség csökkentés érhető el anélkül, hogy az ablakok eredeti megjelenését fel kellene áldozni.

4. Ablakcsere modern, többrétegű üvegezéssel

Amikor az ablakok már nem szigetelnek megfelelően, és a hőveszteség jelentős, az utólagos megoldások helyett a teljes csere lehet a legjobb döntés. A modern, 3 rétegű üvegezésű nyílászárók nemcsak hatékonyabb hőszigetelést biztosítanak, hanem a külső zajokat is jobban csillapítják, miközben hozzájárulnak az otthon komfortosabbá tételéhez.

A korszerű ablakok egyik kulcseleme a meleg perem, amely minimalizálja az üvegszéleken keletkező hőhidakat, így csökkenti a páralecsapódást és növeli a szigetelési hatékonyságot. Az üveglapok között alkalmazott argon- vagy kryptongáz tovább javítja az energiahatékonyságot, ami hosszú távon jelentős megtakarítást eredményezhet a fűtési és hűtési költségekben.

Internorm alu-műanyag ablak KF310 Home Pure kivitel
Internorm ablak metszet
Nézze meg az Internorm ablakokat
Katzbeck fa-alu ablak metszet
Katzbeck ablak metszet
Nézze meg a Katzbeck ablakokat

Egy megfelelően kiválasztott nyílászáró nemcsak a hőszigetelés szempontjából előnyös, hanem az épület energetikai besorolására és értékére is pozitív hatással van. A prémium kategóriás, kimagasló műszaki paraméterekkel rendelkező műanyag ablakok – például az Internorm kínálatában is megtalálhatók – különösen jó választást jelentenek. Az ilyen típusú ablakok nemcsak megfelelnek a modern építészeti és energiahatékonysági követelményeknek, hanem hosszú távon is értéket képviselnek az ingatlan számára.

5. Redőnyök és függönyök 

A megfelelő árnyékolók nemcsak a fényviszonyokat szabályozzák, hanem a hőszigetelésben is fontos szerepet játszanak. A külső redőnyök hatékonyan csökkentik a téli hőveszteséget és nyáron a túlmelegedést, mivel egy extra szigetelőréteget képeznek az ablak előtt. A többrétegű függönyök és hőszigetelő rolók pedig belülről segítenek megtartani a meleget, különösen éjszaka. A két megoldás kombinálásával jelentősen javítható az ablakok szigetelése, így csökkenthetők a fűtési és hűtési költségek is.

Miért fontos a beépítés szakszerűsége?

Sokan még ma is a beépítés költségein próbálnak spórolni, pedig a szakszerű beépítés hiánya a legjobb ablakot is értéktelenné teszi. Egy kiváló hőszigetelő képességű nyílászáró sem ér sokat, ha a szerelés során hibák történnek, és a beépítési rések mellett a levegő szabadon áramlik. Ez nemcsak hőveszteséget és huzatot okoz, hanem hosszú távon páralecsapódáshoz és penészesedéshez is vezethet.

A megfelelő beépítés során különös figyelmet kell fordítani a hézagkitöltésre, mert ha ez nem történik meg precízen, hőhidak alakulhatnak ki az ablak körül. A modern technológiák, például a RAL-beépítés, biztosítják, hogy az ablak és a fal közötti csatlakozás tökéletesen zárt legyen. A több rétegben alkalmazott tömítőanyagok – például speciális szalagok vagy PUR-hab – nemcsak a hőveszteséget akadályozzák meg, hanem a megfelelő légáteresztést is biztosítják.

A Mantu nagy tapasztalatú szerelőcsapata minden esetben a lekorszerűbb szakmai megoldásokat alkalmazza, hogy az ablakok beépítése ne csak esztétikus, hanem hosszú távon is energiahatékony legyen. Egy jól beépített nyílászáró nemcsak a komfortérzetet javítja, hanem az ingatlan értékét is növeli, ezért érdemes már az elején a szakszerű kivitelezésre fókuszálni.

H2 Hol a racionális egyensúly a jobb hőszigetelés esetén?

A nyílászárók hőszigetelésének javítása egyértelműen csökkenti a fűtési és hűtési költségeket, de hol van az a pont, ahol a beruházás még megtérül, és nem csak felesleges luxus? Ma a jobb hőszigetelő képességű ablakok Uw=0,7-0,9 W/m²K érték között mozognak, ami rendkívül hatékony energiafelhasználást tesz lehetővé. Ugyanakkor ezek az lényegesen drágábbak lehetnek, mint egy közepes hőszigetelésű nyílászáró.

Kérdés, hogy érdemes-e egy közepes 1,3 W/m²K hőszigetelésű ablakot  Uw= 0,7 W/m²K értékűre cserélni, esetleg megéri ennél jobb hőszigetelést választani? A helyes döntéshez szükséges figyelembe venni az épület egyéb szigetelési adottságait is: ha a falak, a födém vagy a padló nincs megfelelően szigetelve, akkor egy extrém alacsony U-értékű ablak sem fog csodát tenni.

A racionális döntés az, ha olyan hőszigetelési értéket választunk, amely ár-érték arányban még megtérül  és illeszkedik az ingatlan teljes energetikai rendszerébe. Egy jól szigetelő, de nem túlárazott nyílászáróval ésszerű kompromisszumot lehet találni a beruházási költség és az energiamegtakarítás között.

Mennyi energiát lehet megspórolni, ha a hőátbocsátási tényezőt  csökkentjük?

A hőszigetelési értékek javítása egyértelműen csökkenti az energiaveszteséget, de a megtakarítás mértéke és a beruházás megtérülése nagyban függ attól, hogy milyen energiaáron fűtünk. Nézzük meg, hogy 10 m²-es ablakfelület (pl. teraszajtó) esetén milyen különbséget jelent a hőátbocsátási tényező (Uw) csökkentése egy teljes fűtési év alatt.

A számítások egy olyan épületre vonatkoznak, ahol a beltéri hőmérséklet 20°C, míg a kültéri átlaghőmérséklet -5°C, tehát a hőmérsékletkülönbség 25 K.

1,3 W/m²K-ról 0,7 W/m²K-ra való csökkentés

1,3 W/m²K Uw-értékű ablaknál:

  • Éves hőveszteség: 2808 kWh
  • Éves fűtési költség kedvezményes (lakossági) áron (10,31 Ft/kWh): 28 950 Ft
  • Piaci áron (7× drágább, azaz 72,17 Ft/kWh): 202 653 Ft

0,7 W/m²K Uw-értékű ablaknál:

  • Éves hőveszteség: 1512 kWh
  • Éves fűtési költség kedvezményes áron: 15 589 Ft
  • A megtakarítás éves szinten 1296 kWh, ami:
  • Lakossági áron: 13 362 Ft/év
  • Piaci áron: 187 065 Ft/év (!)

Ez azt mutatja, hogy ha a hőszigetelés hiánya miatt a fogyasztás túllépi a kedvezményes árú földgáz határát, akkor a megtakarítás már drasztikus mértékben növekedhet. Az 1,3-ról 0,7-re történő csökkentés esetén valószínű, hogy az 1,3-as ablaknál piaci árat fizetünk, míg a 0,7-es ablak esetén a fogyasztás belefér a támogatott sávba, ami hatalmas költségkülönbséget eredményez.

0,7 W/m²K-ról 0,6 W/m²K-ra való csökkentés

0,7 W/m²K Uw-értékű ablaknál:

  • Éves hőveszteség: 1512 kWh
  • Éves fűtési költség: 15 589 Ft

0,6 W/m²K Uw-értékű ablaknál:

  • Éves hőveszteség: 1296 kWh
  • Éves fűtési költség: 13 362 Ft

A megtakarítás éves szinten 216 kWh, ami 2227 Ft/év költségcsökkenést jelent.

Ebben az esetben viszont már nem igaz, hogy a megtakarítás piaci és kedvezményes ár között váltana, mert mindkét verzió már valószínűleg a támogatott árú sávban marad. Ezért itt a hőszigetelés további javítása már csak minimális költségcsökkenést eredményez.

Mit mutatnak ezek a számok?

A számítások egyértelműen igazolják, hogy az 1,3-ról 0,7-re történő hőszigetelési javítás hatalmas költségkülönbséget eredményezhet, főleg, ha ezzel elkerülhető a piaci árú gázfogyasztás. Egy jó hőszigetelésű nyílászáró beépítésével tehát nemcsak energiát takarítunk meg, hanem az energiaár-kategóriánk is kedvezőbb lehet.

Viszont az ennél jobb szigetelés már csak minimális energiamegtakarítást hoz, és nem jár a piaci ár elkerülésével, tehát a befektetés jóval hosszabb idő alatt térülhet meg. Éppen ezért a hőszigetelési beruházásoknál nemcsak az Uw-értéket, hanem a gázár-kategóriánkat is figyelembe kell venni, hogy valóban érdemes-e további fejlesztésbe fektetni.

Ne hagyja magát félrevezetni! – Fontos tanács az ablakválasztáshoz

A nyílászárók hőszigetelési képességének megítélésekor sokan az üveg (Ug) értékéből indulnak ki, pedig ez önmagában nem mutatja meg az ablak teljesítményét. Az ablak valódi hőszigetelési képességét az egész szerkezetre vonatkozó Uw-érték határozza meg, amely figyelembe veszi az üveget, a keretet és a távtartót is.

Mivel az Ug-érték jellemzően kedvezőbb számot mutat, mint az Uw-érték, előfordul, hogy az ablakok műszaki paramétereinek kommunikációja inkább erre fókuszál. Ez azonban könnyen félreértéshez vezethet, hiszen a teljes nyílászáró szigetelése így nem látható tisztán. A különbség akár több tized is lehet, ami jelentős hatással van az energiafelhasználásra.

Ha biztos akar lenni abban, hogy a megfelelő nyílászárót választja, érdemes olyan helyen vásárolni, ahol a műszaki adatok mögötti valódi teljesítményt is segítenek értelmezni. A Mantunál kizárólag megbízható gyártók termékeit kínáljuk, és szakértőink segítenek megtalálni azt a megoldást, amely nemcsak papíron, hanem a gyakorlatban is megfelel az elvárásainak.

Ne döntsön félrevezető adatok alapján – válasszon valóban hatékony és hosszú távon megtérülő megoldást!

Kapcsolat