Virágok, növények a télikertben

Gyakran előkerül a növények a télikertben témaköre, ha rákérdezünk, hogy mire szeretnék használni azt. Azok, akik ezt az igényt megfogalmazzák, valószínűleg az üvegezett verandák vagy a fűtetlen lépcsőházi előterek lebegnek a szemük előtt. Hiszen ezek azok a helyek, ahova télen betesszük a leandert, a muskátlit és az egyéb fagyérzékeny növényeket.

Akinek pedig nincs erre a célra alkalmas szeglet a házában, abban joggal vetődik fel a kérdés, hogy a manapság egyre népszerűbb üvegtélikertek alkalmassak-e erre a célra. Hiszen így két legyet üthetne egy csapásra.

Magyarán a teraszra megépített télikert nyáron az időjárási viszontagságok ellen védene, télen pedig a növényeinket és a kerti bútorainkat tárolhatnánk benne. Ez a gondolatmenet azonban több ponton is hibás.

A télikert használata nyáron

A nyári használatot illetően annyiban, hogy az üvegtetőt mindenképpen árnyékolnunk kell, ellenkező esetben elviselhetetlen meleg lesz alatta. (Ha nem áttetsző fedést (pl zsindely, pala stb) alkalmazunk, akkor viszont a hűvösebb időben akár nyáron is használhatatlan lesz a terasz.)

A legjobb télikert rendszerek oldalfalai akár 100%-ban is nyithatóak, mert csak ezzel és az árnyékolással együtt lehet a legoptimálisabban szabályozni a  tető alatti klímát. Vagyis nem elég a szél és az eső elleni védelem, gondoskodni kell a megfelelő hőmérsékletről is.

Ha ez nem cél, akkor a télikertnél sokkal kedvezőbb árú, olcsóbb megoldások (pl. ácsolt pergola polikarbonát vagy zsindely fedéssel) is megfelelnek az igényeinknek.

A télikert használata télen

A téli használatot illetően pedig ott van a hiba, hogy egyenlőség jelet teszünk az üvegezett veranda, a fűtetlen lépcsőház, vagy az előtér és a télikert között. 

Elfelejtjük azonban azt a tényt, hogy bár valóban nincs közvetlen fűtés a verandán vagy az előtérben, azonban a ház ill. a lakás leadott hője (hővesztesége) biztosít annyi hőenergiát még egy egyrétegű üvegezés esetén is, ami elegendő a fagymentességhez. Legalábbis, ha régi építésű házról van szó.

Ugyanis ez mára megváltozott, mivel az újépítésű házakon háromrétegű ablakok vannak, az épület falán pedig 30 cm-es szigetelés. A ház vagy a lakás részéről leadott hőenergia így szinte nulla. Mi tartaná akkor fagymentesen a télikertünket, ha a külső hőmérséklet -10C°?  

Ha egy tökéletesen szigetelt épületet egész télen át nem fűtünk, akkor ott is számolni kell azzal, hogy a hőmérséklet előbb-utóbb nulla fok alá süllyed. Nem igaz? 

Vagyis, ha garantáltan fagymentes helyet akarunk biztosítani, akkor ott bizony fűteni kell. Ezen a ponton viszont azt a kérdést kell feltenni, hogy van-e értelme fűteni egy hőszigeteletlen helyiséget például csak azért, hogy ne fagyjanak meg a növények a télikertben. Ha ingyen lenne az energia, akkor ez akár még elképzelhető is lenne.

De sajnos a fizika egyébb törvényszerűségei ezt mégsem teszik lehetővé. Ha ugyanis hőt viszünk egy hőszigetelés nélküli rendszerbe, ahol ráadásul jelentős légnedvességgel kell számolni (lásd virágok), akkor ott bizony állandó páraképződés is lesz. Ami pedig ha lecsapódik a hideg üvegfelületeken, akkor vizesedést eredményez. 

Ezen nem segítene az sem, ha hőszigetelt üvegeket használnánk, hiszen a sarkok, a falcsatlakozás, az üvegkeretek továbbra is hőszigetelés nélküliek maradnának és hőhídat képeznének.

Mi akkor az ideális fagymentes télikert megoldás?

Ha valóban fagymentes helyet szeretnénk elérni, akkor kizárólag hőszigetelt rendszerekben szabad gondolkodni. Ennek bekerülési kötlsége azonban min. 30-40%-kal magasabb, mint egy hőszigetelés nélküli télikerté. Egy ilyen, akár tízmilliós nagyságrendű beruházás pedig kizárólag a növényeink érdekében (kivéve persze, ha értékes orchidea gyűjteményünk van) eléggé ésszerűtlen. 

Ha találunk egyéb olyan indokot és célt , amit el kívánunk érni egy nagy értékű télikert beruházással, akkor viszont tény, hogy azt a virágaink teleltetésére is kiválóan tudjuk majd használni.