Hóteher: veszélyei az üvegtetőkre, megfelelő méretezés

Egy kiváló minőségű üvegtető legfontosabb szempontja, hogy alkalmas arra, hogy extrém időjárási körülmények között is helyt álljon. Bár a hóteher az utóbbi évek időjárásában nem jutott nagy szerephez, mégis fontos téma.

Ugyanis a szélsőséges időjárás, például amikor a tél bekeményít egy kicsit,  nagyon igénybe veszi a teraszfedéseket, és a télikerteket. Ennek egyszerű oka van, a hó és a jég súlyos terhet jelentenek egy üvegtető számára.

Aki minőségi terméket választ, annak nem kell aggódnia, mert ezek a termékek úgy készülnek, hogy a gyártó már a tervezőasztalon figyelembe veszi az adott terület földrajzi és éghajlati jellemzőit is, hogy biztonságos és stabil üvegtetőt gyárthasson le.

Télen is biztonságos üvegtetők

Németország északi és középső részén nem szokatlan a tél durvábbik arca: fagyos hideg, havas hegyek és háztetők, út melletti hó torlaszok. Havazáskor a tetők hóterhe könnyen elérheti a 100 kg-ot is, mivel már 10 cm porhó is négyzetméterenként 10 kg-ot nyom.

Ugyanekkora súlya van 2,5 cm nedves hórétegnek, vagy 1 cm vastag jégrétegnek is. Azonban előfordulnak olyan telek is azon a részen, amikor 30-50 cm vastag hóréteg is képződhet.

„A tetők különösen nagy terhelésnek vannak kitéve ilyen extrém időjárási körülmények között” – mondja Mario Altehoff, a Solarlux egyik termék menedzsere. “ Ezért kell számos, különböző tényezőt figyelembe vennünk a tervezés és az építkezés során, hogy kiváló minőségű télikerteket és teraszfedéseket adjunk ki a kezünkből.”

Hóterhelési zónatérkép

A DIN EN 1991 szabvány szerinti rendelkezésekkel kapcsolatban a mérnökök először az úgynevezett hóterhelési zónatérképet nézik meg. Ez öt zónába osztja a régiókat az átlagos hóterhelés alapján.

Németország nagy része a kettes zónába esik, ami azt jelenti, hogy a tetőknek – a magasságtól függően – legalább 0,85 kN/m2, azaz 85 kilogramm terhelést kell kibírniuk. Ugyanez Magyarország esetében 1,25 kN/m2.

Ez a terhelés azonban nagyobb is lehet egy rendkívül hideg téli időszakban. Különösen igaz ez az észak-németalföldi régiókra, ahol időről időre tapasztalható keményebb téli időjárás. Azért, hogy ne kelljen tartani a beomló tetők veszélyétől, a teraszfedéseket és a télikerteket úgy kell megépíteni, hogy azok zordabb időjárási körülmények között is biztonságosan kitartsanak.

Azonban nem minden gyártó veszi figyelembe az extrém időjárási körülményeket, amelyek ezen a területen előfordulhatnak. Továbbá azok a gyártók, akik olyan egyszerűbb teraszfedéseket kínálnak, amelyeket saját magunk is felépíthetünk, felhívják a figyelmet az összeszerelési útmutatóban, hogy semmiképp ne álljunk a hófedte tető alatt, sőt erős esőzés idején sem ajánlott, pontosan azért, mert nem rendelkeznek kellő stabilitással.

A hóteher kiszámítása

Nem kérdés, hogy a teraszfedések, ill. üvegtetők tervezésének egyik sarkalatos pontja a hóteher figyelembevétele. A mértékadó terhelés értelmezése azonban nem mindig egyértelmű.

A félreértésre az ad okot, hogy a közbeszédben, ill. a gyártók által megadott műszaki adatokban legtöbbször csak a hóteher megjelölés szerepel, ezért nem egyértelmű, hogy az a felszíni hóteher karakterisztikus értékét, vagy pedig a tetőre ható hóteher karakterisztikus értékét jelenti.

A felszíni hóteher k_s karakterisztikus értékére az ENV 1991-2-3 szabvány függelékében országonkénti adatokat találunk. Magyarország teljes területére megadott érték s_k ≥ 1,25 kN/m²

A tetőre ható hóteher karakterisztikus értékének kiszámításához össze kell szorozni a felszíni hóteher karakterisztikus értékét, az építménynek az adott építéshelyen érvényes szél miatti tényezőjét, a tetőre ható hóteher alaki tényezőjét és a hőmérsékleti tényezőt.

s = µ_i * C_e * C_t * s_k

ahol

               µ _i            az alaki tényező;

                C_e           a szél miatti csökkentő tényező (= 1,0);

                C_t            a hőmérsékleti csökkentő tényező (= 1,0);

                s_k            a felszíni hóteher karakterisztikus értéke.

A szél miatti csökkentő tényezővel lehet figyelembe venni azt a kedvező hatást, hogy az erős szél lesöpri a havat, a hőmérsékleti csökkentő tényezővel pedig azt, hogy a tetőn át a belső térből „kiszivárgó” meleg olvadást indít meg a hóban. A tényezők értékei az Eurocode 1-2-3 szerint 1,0, de a nemzeti hatóságok kivételes esetekben mást is előírhatnak.

Az alaki tényező értéke szimmetrikus nyeregtető esetén, ha a tetőhajlás 15 foknál kisebb, µ₀ = 0,8.

Látható, hogy a tetőre ható hóteher karakterisztikus értéke (s) egy számított érték, ezért a tervezésnél minden esetben a  szabványban megadott és rögzített értékből, a felszíni hóteher  karakterisztikus értékéből (s_k) kell kiindulni. 

A SOLARLUX tetők magyarországi építés esetén minden esetben a s_k ≥ 1,25 kN/m² hóterhelésre kerülnek  méretezésre.

Egy jó télikert tervezésekor az időjárási viszonyokat is figyelembe kell venni

A Solarlux mérnökei a tervezés során figyelembe veszik a magasságot, a regionális szélterhelést és a ház felépítését is. Számít, hogy mekkora a tető dőlésszöge. Aztán az is, hogy a télikertet az oromzathoz vagy az eresz felőli oldalon kell megépíteni.

Az oromzat esetében erősebb hóviharokra kell tervezni, míg az eresz oldalon a havazás hirtelen bekövetkező pontszerű terhelést jelent az üvegtető számára, amely a ház teteje és a teraszfedés felső széle közötti távolságtól függően megnövekedhet.

Ezen felül az eresz oldalon hó átfúvásokra is számíthatunk. A part menti területeken pedig az erős szél még a havazásnál is jobban teszteli az üvegtetők tűrését és stabilitását. 

A kiváló minőségű teraszbeépítések gyártói lelkiismeretes tanácsokat adnak, alaposan megtervezik és figyelembe veszik az összes szükséges biztonsági szempontot. Ennek megfelelően kiszámítják a szükséges üvegvastagságokat a DIN 18008 szabvány szerint, és meghatározzák a statikailag megbízható szükséges szerkezetet.

Ennek eredményeként olyan strapabíró télikerteket és teraszfedéseket kapunk, amelyek dacolnak a hóval és a széllel, így hosszú távú befektetésként évtizedekig örömmel használhatjuk őket télről télre.

Milyen télikerteket érdemes Magyarországon alkalmazni?

Joggal felvetődhet bárkiben a gondolat, hogy szükséges-e ekkora figyelmet szentelni ennek a kérdésnek itthon. Az elmúlt sok évben az ország nagy részében nem volt számottevő tartós havazás.

Azonban alkalomszerűen előfordult, hogy egy-egy napon viszonylag nagyobb mennyiségű hó esett le egyszerre, ezzel megbénítva a közlekedést, kisebb-nagyobb baleseteket és károkat okozva. 

Felsorakoztathatunk sok érvet, de igazából csak az Ön döntése, hogy érdemes-e kockáztatnia akár a saját és családja testi épségét, akár csak a befektetett pénzét, hogy olyan megoldást válasszon, amit egy hirtelen jött nagyobb havazás romba dönthet.