Teraszból télikert házilag (szakmailag hibásan) -Esettanulmány

Egy német szakmai télikert fórumon olvasható a következő történet, amit szeretnék megosztani, hogy Ön is gazdagabb lehessen ezzel a tapasztalattal, főként, ha éppen télikert építés előtt áll.

A fórumon egy lelkes barkácsoló örömmel írja le, hogy házilag megépítette álmai télikertjét, melyet a tervezéstől kezdve az utolsó csavarral bezárólag önmaga csinált. Büszkén írja le az elkészült télikert fő paramétereit.

A házilag épített télikert paraméterei

• Alapterület: 3 x 4 m
• Magasság: 2,2 m
• Tartók és gerendák: rétegelt fagerendák
• Tájolás: Dél, Dél-kelet
• A télikert 2 oldala a hőszigetelés nélküli falakhoz csatlakozik
• Az egyik falon egy 80×80 cm-es ablakkal csatlakozik a fürdőszoba
• Beépített 2 dupla üvegezésű tolóajtót
• A tetőbe 25 mm vastag U= 1,51 W/m²K hőszigetelési értékű polikarbonátot épített
• A padozatot pedig WPC burkolat párnafákra szerelte

Mint írja, az első tél közeledtével szeretné megkérdezni a szakértőt a fűtés ill. a melegítés témaköréről. (Itt már rögtön felvetődik a kérdés, hogy ez miért nem a tervezés előtt jutott ez eszébe?)

Az építkező kérdései a saját kezűleg épített télikertjéhez

Kezdésként leírja, hogy a télikertet télen növények teleltetésére kívánja használni, és azt szeretné, hogy a hőmérséklet ne menjen 5 C° alá. Ha pedig a családdal szeretné „partihelységként” használni, akkor elképzelései szerint egy légbefúvóval melegítené a helyiséget.

Aggódik azonban a kondezvíz képződés miatt, ezért kérdezi a szakértőt, hogy mit javasolna erre megoldásként? Majd fel is sorol néhány általa kigondolt lehetőséget:

1. Légbefúvó fagyvédelemmel és heti 1-szeri működtetés.
2. Légbefúvó fagyvédelemmel és egy résszellőző készítése, hogy legyen légcsere.
3. Kinyitni a fürdő ablakát és ott feltekerni a fűtést, hogy így valósuljon meg a légcsere.

A télikert szakértő válaszai

1. Légbefúvó alkalmazása heti 1-szeri működtetéssel nem jelent megoldást. Folyamatos légnedvességmérés mellett, 65% relatív nedvesség elérése esetén folyamatos szellőztetés szükséges. Ráadásul a légbefúvás hosszú távon igen költséges megoldást jelent.
2. Jobb ötlet a nedvesedés megakadályozására a résszellőzők alaklmazása, de ez egyben még nagyobb energiapazarlást okoz.
3. A télikertek a belső helységek felől egyáltalán nem fűthetők, mivel nem jut elegendő hő a külső térbe. (Nincs ami a légmozgást előidézze.) Mindemellett a külső felületek hidegek maradnak, ami ott állandó kondenzvíz képződéshez vezet.

Télikert fűtési alapszabály! A fűtést mindig a leghidegebb pontra kell helyezni.

Egy olvasói hozzászólás

Egy hozzászóló a következő summás véleményt teszi hozzá a történethez:

„Hasonló megoldást én is kipróbáltam, csak azt tudom mondani felejtse el! Az extrém hőmérsékletingadozás nagyon sok kondenzvíz képződést eredményezett. Az üvegről és a padlóról vödörszám szedtem le a vízet, de ez nem igazán sikerült. Nem is beszélve az idővel bekövetkező penészképződésről.”

A hozzászólón túl a magunk részéről a következőt tennénk még hozzá.

A Solarlux szakértőjének véleménye

Az építő vegyesen alkalmazott nulla, közepes és jó hőszigetelésű anyagokat. Ezek csatlakozásain jelentős hőhídak alakultak ki. Ebbe a hőszigeteletlen rendszerbe történő jelentős hőbevitel eleve kudarcra van ítélve. A kondenzvíz képződés és a penészesedés ilyenkor borítékolható.

Összegzés és tanulság

A fenti történet jól példázza, hogy még a legnagyobb lelkesedés és ügyesség mellett is komoly buktatókkal járhat egy télikert házilagos megépítése. A nem megfelelő anyagválasztás, a hőhidak, a rosszul átgondolt szellőztetési és fűtési megoldások idővel nemcsak a komfortérzetet, hanem az egész szerkezet állapotát is veszélyeztetik. Egy szakértő segítségével azonban ezek a hibák már a tervezési szakaszban megelőzhetők, így a végeredmény nem csupán szép, hanem hosszú távon is élhető és fenntartható lesz.

Szeretné elkerülni a teraszbeépítés buktatóit?

Forduljon hozzánk bizalommal, és tervezzük meg együtt az Ön igényeire szabott, időtálló télikertet – szakértelemmel, tapasztalattal és precizitással!