Javaslom mindenkinek ezt az apró trükköt, hogyha  nem is készül pontos vezetékterv, de fényképekkel mindenképpen dokumentálja a vezetékezést. Egy elfúrt elektromos vezeték, fűtés vagy vízcső rengeteg bosszúsággal jár. A nyílászáró szakmában is hasznát tudjuk venni az ilyen dokumentációnak, amikor egy-egy padlóütközőt kell lefúrnunk és remegünk, nehogy elfúrjuk a padlófűtést. De a küszöbök ill. a burkolatváltó sínek rögzítésénél is nagy segítséget jelent, ha pontosan tudjuk, hol futnak az aljzatban a vezetékek.

Erre mondják: Ügyes!

A háziasszonyok egyik legfontosabb kifogása a homokfúvott üveg tisztíthatóságára vonatkozott. Tény a hagyományos homokfúvás során felérdesített üvegfelület egyenetlenségeiben megülő szennyeződést (pl. kéznyom) szinte lehetetlen tisztítani A gyártók ezért először a technológia megváltoztatásával (a homokfúvást az edzés előtt végezték), majd  speciális felületkezeléssel próbálkoztak a hátrány kiküszöbölésére. Ilyen volt például az un. STC bevonat, ami nagyságrendi javulást eredményezett.  Az igazi áttörést azonban a VSG üvegszerkezet hozta meg. Ennél a megoldásnál két edzett üveget ragasztanak össze a homokfúvott oldalnál, így az érdesített felület két üveg közé, "hozzáférhetetlen helyre" kerül.

Ami a törés miatti balesetveszélyt jelenti, ez a kifogás soha sem volt valós. A teleüveg ajtókat ugyanis mindig edzett üvegből (ESG) készítették, ami egyrészről nagyfokú törésszilárdságot, másrészről törés esetén szilánkmentességet biztosított. Ezek az üvegek ugyanis a gépkocsik szélvédőjéhez hasonló módon éles felületek nélkül törnek. Sokkal nagyobb veszélyt jelentenek a mélyen üvegezett ajtók, azokat ugyanis a legritkább esetben üvegezik edzett üveggel.

Az intimitást illetően már lehetnek aggályaink, azonban ez is könnyen orvosolható. Vagy a szatinált felületrészek növelésével, vagy színes, esetleg strukturált  üvegek alkalmazásával teljesen átláthatatlanná tehető az ajtó.

Sokáig a csekély hangszigetelés volt az egyetlen leküzdhetetlenek látszó akadály. Aztán a többrétegű VSG üvegek valamint az alsó légrést lezáró automata küszöbök alkalmazása ezt a hátrányt is kiküszöbölte.  Ma már a Rw=32dB szigetelési értéket is minden további  nélkül elérhetjük az üvegajtókkal.

Összefoglalva elmondhatjuk, hogy ma nem ismert egyetlen olyan hátrány sem, ami valós akadályt jelentene az üvegajtók alkalmazásában. A modern, átlátható, világos terek iránti igény pedig egyre népszerűbbé teszi alkalmazásukat beltéri ajtóként. 

Az elmúlt hónapban elkészült ugyanis az végfelhasználók részére készített új beltéri ajtós honlapunk és annak egyik oldalán olvashatóak a szakkifejezések magyarázatai. Az információk a http://www.mantu.hu/ajto/szoszedet címen érhetők el. Remélem, hogy nem csak a laikus érdeklődőknek , de akár a szakma képviselőinek is sikerül néhány fogalmat megvilágítani.

A jövőben folyamatosan szeretném a bővíteni az anyagot, ezért ha valaki olyan kifejezéssel találkozik, ami szerinte magyarázatra szorul,akkor kérem küldje el részemre és én igyekszem felvenni a zsargon szótárba.

Az építészeti előírások megkövetelik, hogy új épület esetén, illetve meglévő épületetek rendeltetési céljának megváltoztatásával járó felújításkor a nyílászárókra is biztosítani kell a szabványokban előírt hanggátlási értéket. Mielőtt ezekről az értékekről beszélnénk szükséges néhány a hangokkal kapcsolatos alapfogalom tisztázása.

A hang mechanikai rezgések és hullámok összessége, amely rugalmas közegben, mint például a levegő, vagy szilárd testben különböző sebességgel terjed. Mértékegysége a dB (decibel), amely a hang intenzitását jelöli. Minél magasabb a dB értéke, annál hangosabb a hang, de a változás nem lineáris, hanem logaritmikus.. Nesznek vagy zörejnek számít az óra ketyegése, amely alig hallható, mértéke 20 dB. A társalgási beszéd 60-70 dB között mozog, jól hallható, a fül számára nem sértő hosszú távon sem. Egy ember fájdalomküszöb értéke a hallás szempontjából átlag 130 dB, amely hangerősséget túllépve fellép a halláskárosodás veszélye, esetleg a teljes megsüketülés is.

Amikor egy nyílászáró hangszigetelő (hanggátló) tulajdonságáról beszélünk, akkor azt értjük alatta, hogy a nyílászáró egyik oldalán elhelyezett hangforrást mennyivel kisebb intenzitással (halkabban) hallunk a másik oldalon. Vagyis pl. a 50 dB intenzitású beszéd egy 30 dB hangcsillapítású nyílászáró másik oldalán már csak 20 dB intenzitással hallatszik. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogyha mellettünk egy óra ketyeg (20dB), akkor egyáltalán nem halljuk a nyílászáró túloldalán lévő hangot, hiszen a ketyegés "elnyomja" azt. Másképpen, a nyílászáró hanggátló értékének kiválasztásakor nem csak a hangcsillapítás abszolút értékét kell figyelembe venni, hanem a zajoktól védendő helységben uralkodó jellemző zajszintet is.

Az irodánk lépcsőház felőli bejáratával szemközti lakásba 4-5 hónappal ezelőtt új lakó költözött. Mindenki tudja, hogy egy lépcsőház legzajosabb lakása a földszinti, lift melletti lakás, ahol különös jelentősége van a bejárati ajtó hangszigetelésének. Mondanom sem kell, hogy a házban egyetlen lakáson van normális hanggátlású bejárati ajtó - mégpedig a sajátunkon. Néhány hét szenvedés után ez a lakó is úgy döntött, hogy lecseréli a bejárati ajtaját. Ezt azonban hihetetlen módon nem onnan tudtuk meg, hogy átsétált hozzánk, a lakásával szemközt található nyílászáró szaküzletbe az ajánlatkéréssel, hanem onnan, hogy egy szép napon két ferde szemű fiatalembert láttam dolgozni a csoda kínai bejárati ajtó beépítése közben. Nem akartam hinni a szememnek. Itt lakik valaki a szomszédunkban és annyira nem érdekli, hogy mi mit kínálunk, hogy még ajánlatot sem kér! Igazából 2 hét múlva lettem igazán  kíváncsi, amikor újra láttam a két ferde szemű munkást, amint éppen vésik a járólapot az ajtótok körül, és bontják ki a küszöböt. A történet kb. egy hónap múlva folytatódott, amikor ismét munkások jelentek meg (ezúttal nem ferde szeműek), vésővel kibontották a bejárati ajtót a falból és egy teljesen másik gyártmányt helyeztek a helyére. De ezzel még mindig nem volt kész a mű! Néhány hét múlva rendkívül igényes vasrácsot építtetett a lakó az ajtó elé. A döbbenettől nem tértem magamhoz. Ez az ember az egyik silány terméket vásárolja a másik után, rengeteg pénzt dob ki az ablakon feleslegesen és még mindig nem vette a fáradtságot, hogy átjöjjön hozzánk és tanácsot kérjen. Mi lehet a baja velünk? Ennek a végére kell járni! Nemsokára sikerült is megtudnunk tőle a titkot, mi a baja a mi irodánkra beépített biztonságilag tökéletes, kielégítően hangszigetelő és esztétikus bejárati ajtóval. Nem fogják elhinni! Azt mondta, hogy átszűrődik alatta a fény . Ha nem mondja, sose jut eszembe, hogy egy bejárati ajtóval szemben az legyen a vevő döntését befolyásoló legfőbb érv, hogy ne jöjjön át alatta a fény. Nem az, hogy ne lehessen hívatlanul átmenni rajta, nem az, hogy hanggátló legyen, és nem az, hogy szép legyen. Hihetetlen volt, de mint minden vevői érv előtt, ez előtt is meg kellett hajolni. 

Minden nap, amikor elmegyek a szomszéd ajtaja előtt eszembe jut a történet, nem hagy nyugodni a dolog. Ma odáig jutottam, hogy megvizsgáltam részleteiben is a mi saját ajtónkat,  és rájöttem, miért is jön át alatta a fény. A bejárati ajtó belső oldalán egy az üzletekben gyakran látható szennyfogó szőnyeget helyeztünk el utólagosan. Ennek vastagsága jelentős, így a normál beállítású bejárati ajtó elakadt benne nyitás közben. Ezért a szerelőink hézagoló lemezekkel megemelték az ajtót, hogy az akadálymentesen kinyíljon. Magyarul nekünk az volt a szempontunk, hogy kinyíljon az ajtó, míg a lakónak, az, hogy ne jöjjön át alatta a fény.

Mi ebből a tanulság? Talán csak annyi, hogy laikusként célszerű elmenni egy szakértőhöz, aki feltérképezi az igényeinket és megtalálja a számunkra a legjobb megoldást. Nagyon sokszor látom az üzletben, hogy a vásárlók egy jelentős része zaklatásnak és akadékoskodásnak veszi, ha az árak gyors közlése helyett kollégáim megpróbálják feltárni a valós vásárlói igényeiket. Ha lakótársunk vette volna a fáradtságot és előítéletetek gyártása, valamint az olcsó árra való törekvés helyett, hozzánk fordul szaktanácsért , akkor sokkal kevesebb költséggel és vesződséggel, egy sokkal jobb végterméket tudott volna magának vásárolni.

Egy korábbi bejegyzésemben (Miből készül egy beltéri faajtó?) már rámutattam a tömörfa és a lemezelt szerkezetű ajtók közötti különbségre és bemutattam ezek elhelyezkedését az értékskálán. Ezért koncentráljunk most kizárólag a lemezelt szerkezetű ajtólapokra.
A lemezelt szerkezetű ajtólapok közös jellemzője a keretszerkezetet két oldalról borító un. lezárás. Ha valaki ránéz egy ajtólapra, akkor tulajdonképpen az ajtólap mindkét oldalán a lezárást látja, az ajtólap vastagságában pedig a keretszerkezetet. (Természetesen nem a nyers fa anyagot, hanem a felületet, ami lehet festett, furnérozott vagy  fóliázott stb.) A keretszerkezet és a lezárások által közrezárt tér (az ajtólap belseje) légüres lenne, ha nem lenne az ajtólapnak betétszerkezete. (A betétszerkezetet ezért más néven térkitöltésnek is nevezik.)
Következő lépésben tisztázzuk mit értünk azon, hogy jó-e egy ajtólap? Nos, egy ajtólapnak számtalan tulajdonsága, értékmérője lehet, de témánk szempontjából koncentráljunk csak a legfontosabb funkcióra. Egy átlagos felhasználó számára az ajtó tulajdonságai közül a könnyű működtetés, a könnyű nyitás és csukás a legfontosabb. Ezt pedig döntően az ajtólap stabilitása, merevsége biztosítja.  A kérdés tehát az, hogy az ajtólap térkitöltése (betétszerkezete) mennyiben  befolyásolja az ajtólap stabilitását, merevségét? A válasz pedig bármilyen hihetetlennek is tűnik, egyértelműen az, hogy ALIG. Ha azonos keretszerkezetű és lezárású ajtólapok térkitöltését egyik esetben papírrács betéttel a másikban üreges forgácslap betéttel oldjuk meg, és elvégezzük az ajtólapok szabvány szerinti vizsgálatait ,akkor azt látjuk, hogy a vizsgálati eredmények alapján a két ajtólap mechanikai és klimatikus igénybevételi besorolása is azonos. Ez pedig azt jelenti, hogy önmagában a betétszerkezet lecserélésével nem sikerült érdemlegesen jobb stabilitást és merevséget elérni. Mi az akkor, ami döntően befolyásolja a stabilitást és a merevséget? Nos, bármilyen meglepő is ez a keretszerkezet és a lezárás.

Ha vizsgálatunkat úgy folytatjuk, hogy két üreges forgácslapbetétes ajtólapnál az egyik esetben MDF keretet és forgácslap lezárást, a másiknál viszont fenyőkeretet és HDF lezárást választunk, akkor az előbbi ajtó vizsgálati eredménye normál, míg utóbbi közepes terhelhetőségi kategóriájú besorolást eredményez. Vagyis azonos betétszerkezet esetén a keret és a lezárás anyagának megváltoztatásával stabilabb ajtót sikerült építeni.

Az olcsó tömegtermékek esetén az ajtólap keretszerkezete MDF, a lezárás pedig forgácslemez. A keretszerkezet keresztmetszete kicsi, több helyen kikönnyített, a vasalatoknál nem tartalmaz megerősítéseket. Az ilyen felépítésű ajtólap az igénybevételek (mechanikai és klimatikus) hatására könnyen vetemedik, ami működési zavarokat (pl. az ajtó nehezen csukható vagy nyitható) okoz.  A jó minőségű, stabil ajtólapok keretszerkezete megfelelően vastag, lehetőleg tömörfából készül (ismereteim szerint egyetlen nagy ajtógyár van a piacon, aki nem MDF-ből dolgozik a standard kategóriában!) és több helyen megerősített. Az ilyen ajtólapok lezárása MDF lemez, vagy a felső kategóriában HDF lemez.

Összefoglalva elmondható, hogy normál lakótéri körülmények között az ajtólap alapvető funkciójára (nyitás-csukás) az ajtólap betétszerkezete nincs lényegi hatással. Egy ajtólap gyenge minősége nem következik abból, hogy a térkitöltésre papírrács betétet használunk.

Az egyik esetben a vásárló 12 db nagy értékű (200.000,- Ft/ajtóelem felett) furnérozott stíl ajtókat vásárolt a szerelési szolgáltatás nélkül. A beépítés után néhány héttel keresett meg bennünket az úr, hogy az ajtók nehezen ill egyáltalán nem csukódnak. A helyszíni szemlén rettenetes állapotokat találtunk. A PUR habos szerelés helyett a tokszerkezetet 100-as szögekkel rögzítették a falhoz, gyakorlatilag egyetlen tok sem volt függőleges helyzetben. A tok összeszerelt részei között 5mm-es illesztési hibákat találtunk. Volt olyan ajtóelem, amelynek jobb oldali tokszára 2-3 cm-rel magasabbra volt  helyezve, mint a másik tokszár, ezáltal a felső szemöldök vízszintességéről beszélni sem lehetett. Az ajtólap becsukott állapotában el lehetett látni az ajtólap és a tok szemöldöke között. A vásárlónak 12 darab ajtó tokot kellett újra megvásárolnia és mind a 12 ajtót ki kellett bontani és ismételten be kellett építtetnie. A kár 700-800 ezer Ft közé volt tehető.

Egy másik helyszínen egy üvegajtó nehézkes működését kifogásolta  a vásárló. A reklamációt kivizsgáló kolléga megállapította, hogy az ajtótok rögzítése a falhoz nem a szerelési utasításban leírtak szerint történt, ezért a tok kimozdult a falból. A hibát az okozta, hogy a szerelést végző cég nem vette figyelembe az üveg ajtólap súlyát és elmulasztotta az előírt rögzítési helyek alábélelését. A hiba a tok részleges cseréjével ill. a kibontás utáni ismételt beépítéssel  40-50 eFt költséggel elvégezhető volt. De az igazi döbbenetet nem is ez okozta! Hanem az, amikor a kollégám észrevette, hogy az üvegajtó nem a kilincs lenyomásával nyitható, hanem annak felhúzásával. Arra a kérdésre, hogy miért szerelték fejjel lefelé a zártestet és a kilincset, akkor azt a választ kaptuk, hogy a szerelő azt mondta, így kell. Az ész megáll! Ha netán jól működött volna az ajtó, akkora  vevő sose jött volna rá, hogy fejjel lefelé, fordítva áll a kilincs az ajtón?

A harmadik eset az építési  technológiai sorrend be nem tartásából eredő gondokat veti fel, ami ugyanúgy a szerelő cég felelőssége. Néhány hónappal a vásárlás után a vevő jelezte, hogy  az ajtólapok felülete felhólyagosodott , elmattult. A helyszíni vizsgálat megállapította, hogy az ajtó elemeket már a festési munkák előtt beépítették.  A festés során az ajtóra kerülő festékcseppeket a takarítás során csak erős dörzsölőszerek bevetésével sikerült eltávolítani. Ez okozta a felső lakkréteg kopását és hólyagosodását. Az ajtólapok csak csiszolás és újralakkozás után nyerik vissza eredeti fényüket. A hiba helyrehozásának költsége ajtólaponként  20-25 eFt/ajtó volt.

A fenti esetekből is látható, hogy a szerelési költségen történő néhány ezer Forintos megtakarítás végeredményben többszörös kárt okozott. Ezek a vevők már tudják, hogy hol hibáztak, mert a saját kárukon tanultak. És Önök, hogyan döntenek majd?

10 évvel ezelőtt még ilyen tulajdonságokat emeltem volna ki, mint pl. utólag szerelhető ajtótok, átfogó tok, felületkezelt ajtótok, lágyütközővel szerelt ajtótok stb. Mára ezek a fogalmak általánossá lettek, ezért ezeket már nem magyarázom.

Amivel manapság érdemes a vizsgálódásunkat kezdeni az a fa tokszerkezet készültségi foka. A legkorszerűbb tokszerkezetek 6 elemre bontva érkeznek. Ez azt jelenti, hogy a fal vastagságát takaró un. tokbélés és az ajtólap felőli oldalra eső tokborítás gyárilag összeszerelt állapotban kerül a csomagolásba. Ez azért fontos, mert így az ajtólap ajtótokhoz való kapcsolódását biztosító pánt és zárlemez pozíció  pontosságát gyári körülmények, azaz szériagyártás mellett biztosítjuk. Könnyen bálátható, hogy abban az esetben, ha a takarólécek pozícióját a helyszínen állítjuk be, mert azok külön darabként érkeznek, akkor csak a beszerelő szakember szakértelmére vagyunk utalva. Ez gyakran működési zavarokhoz, szoruláshoz avagy éppen fordítva kotyogáshoz vezethet. Magától értetődőnek kell annak is lennie, hogy a zárlemez a tokra szerelten érkezik, be van süllyesztve a fa anyagába (nem pedig rácsavarozva, annak síkjából kiemelkedve), továbbá rendelkezik porvédő hüvellyel (ez takarja a zárnyelv ill. a retesz fészkét).
Az ajtószerkezet működésének szempontjából döntő jelentőségű az ajtó függesztését biztosító pántszerkezet stabilitása az ajtótokban. Ebből a szempontból jelentőséggel bír az ajtópánt tokhoz való rögzítésének módja. Gyenge megoldás a műanyag szorítópofába (un. pánttáska) történő felfogatás. Tartós és jó megoldás a csavar-, és ragasztókötéssel is a tokbélésre erősített fém alapanyagú pánttáska. A legmagasabb minőség esetén a pántok szárát fém hüvelyen keresztül vezetik át a fa tokborításon, ezáltal is növelve a stabilitást.
A pontos, kotyogás mentes záródás biztosítéka a zárlemez pontos pozícionálása (figyelem: ismét a gyári szerelés fontossága!) és a rögzítés erőssége. Az ajtó csapódása esetén ugyanis jelentős erők lépnek fel, amelyek a zárlemezt le akarják tépni a tokszerkezetről. A legjobb ajtótok szerkezetek esetén a zárlemezt, egy az ajtótok bélésének hátoldalához erősített fémlemezhez rögzítik, mely maximális stabilitást garantál.
Az ajtótok pontos szerelhetőségének szempontjából rendkívül fontos a  méretpontos megmunkálás. A tokszárak szemöldökhöz történő kapcsolódása általában géren keresztül történik. Pontatlan vágási síkok esetén a tokrészek nem illeszkednek, csúnya és zavaró rés látszódik a tokszár és a szemöldök között. (A prémium minőségben a tokokat gyárilag készre szerelik, és csak ezután történik a felületkezelés. Így 100%-os, hézagmenetes kapcsolódás biztosított.)
A legutoljára hagytam a legtöbb vitára okot adó kérdést, amit talán legelőször kellett volna említenem: Milyen anyagból legyen a tokszerkezet? A legelterjedtebben forgácslapot vagy MDF anyagot használnak a gyártók. Természetesen mindenki a saját lovát dicséri, miközben a másik hátrányos tulajdonságait sorolja. Én nem teszem ezt, sőt azt mondom, mindegy, hogy MDF vagy forgácslap. Ugyanis mindkét anyag érzékeny a nedvességre, és éppen ezért mindkettőt egyformán védeni kell attól.  A legtöbb nedvesség a falszerkezet felől érheti a tok szerkezetét, ezért a tok hátoldalát minden esetben kötelező védeni a nedvességtől. Ennek legegyszerűbb módja a hátoldal nátronpapírral való kasírozása. A gyártók egy jelentős része nagyvonalúan elfelejtkezik erről, pedig ez a későbbiekben számos hiba (pl.vetemedés) forrása lehet.  

Számos egyéb szempontot lehetne még a témában felsorolni,de ezekre már nem térnék ki. Ha valaki további információkra kíváncsi a következő kapcsolati oldalon keresztül felteheti a kérdéseit: www.mantu.hu/ajto/ajto-bemutatoterem