Hogyan lehet ajtót, ablakot olcsón vásárolni?2010. ápr 13. A pénz feltalálása óta az ember a számára szükséges anyagi javakat pénzért kaphatja meg. A vásárlás során természetes törekvése, hogy a megszerezni kívánt javakért a lehető legkevesebb mennyiségű pénzt szeretné kiadni. Ha valaki egy megkívánt dologért kevesebb pénzt fizet, mint azt korábban gondolta, akkor azt mondja - "olcsón vettem". Biztosan igaza van? Azért jutottak eszembe ezek a gondolatok, mert a gazdasági válság közepén (legalábbis remélhetőleg már legalább ott vagyunk) egyre gyakrabban hallom az értékesítő kollégáktól, hogy egy-egy ajánlatukat a vevő azért utasítja vissza, mert talált "olcsóbbat". Ennek kapcsán azon kezdtem el gondolkodni, hogyan lehetne ugyanazt az ajtót, ablakot, amit eddig 100 Forintért kínáltunk a jövőben 80 Forintért adni. Ezért először megvizsgáltam milyen lényeges költségek befolyásolják az értékesítési árat és azt találtam, hogy arra döntő hatással az ajtók és ablakok beszerzési ára, a munkaerő ára és a termékhez nyújtott szolgáltatások költsége bír. Ezek szerint az egyik lehetőség az lenne, ha a forgalmazott ajtókat, ablakokat alacsonyabb áron tudnánk beszerezni. Ez két módon lehetséges: ugyanazt alacsonyabb áron, vagy egy teljesen másik terméket. Az előbbi lehetőséget kizártam, hiszen ismerem a forgalmazott termékeink Európában alkalmazott gyártói árait és tudom, hogy azok már most is nálunk a legalacsonyabbak. Nosza, vegyünk másik terméket! Számtalan alternatív gyártó olcsóbb ajánlatát elemeztem végig, de mindegyiknél meg kellett állapítanom, hogy bár abszolút értékben kevesebb pénzt fizetek érte, de a másik oldalon kevesebb értéket (értsd: termékminőség és választék, műszaki paraméterek, megbízhatóság és garancia stb.) is kapok. Ez még nem is lett volna baj, ha az ár arányaiban jobban csökkent volna , mint a kapott érték. De ez éppen fordítva volt! Így ezt a lehetőséget elvetettem. Második próbálkozásomra megpróbáltam a munkaerő árát (magyarul a béreket csökkenteni). Előbb megvizsgáltam mi van , ha kevesebben végezzük ugyanazt a munkát. Meg kellett állapítanom, hogy ez esetben kevesebb időt tudunk egy-egy ügyfélre fordítani. Meglévő ügyfeleink azonban nyilvánvalóan sérelmeznék, ha a jövőben kevesebb törődést és odafigyelést kapnának, mint eddig. Ezért ezt is elvetettem. Megnéztem viszont, mi van akkor, ha a szakképzett és ezért drága munkaerőt olcsóbbra cserélem. Meghallgattam számos pályázót, és bár sokan voltak, akik kevesebb pénzért vállalták volna a munkát, de biztos voltam benne, hogy az ügyfelek által megszokott színvonalon egyikük sem lenne képes elvégezni azt. Így ez is zsákutcának bizonyult! Utolsó reményem az árakban foglalt szolgáltatások körének csökkentése volt. Hosszasan elemeztem mik tartoznak ebbe a körbe és elgondoltam, mi lenne ha ezek egy részét megszüntetnénk. Mi lenne, ha a jövőben lemondanánk a drága és költséges számítástechnikáról és az ügyviteli szoftverek használatáról, és visszatérnénk a kockás papírra? Valószínűleg káosz, aminek egyértelműen a vevő inná meg a levét az elrontott rendelések, az elfelejtett ígéretek és a lassú ügyintézés formájában. De semmi baj, csökkentsük marketing költségeinket! Nem fogunk a jövőben vásárokon kiállítani, nem fogunk prospektust nyomtatni és nincs szükség tartalmas , informatív INTERNET oldalakra sem. De hiszen ezek is mind a vevők alaposabb tájékozódását, jobb kiszolgálását szolgálják! Akkor ezekről sem mondhatunk le. Az utolsó költségsoron találtam az energiaköltségeket, bérleti díjakat. No, most meg van! Éreztem célba értem, megtaláltam a megoldást. Kisebb üzletbe költözünk, lekapcsoljuk a világítást és mindenekelőtt kikapcsoljuk nyáron a légkondicionálást. Elképzeltem, amint ülünk egy hokedlin a 30 m2-es új üzletünkben, 2 db 40 W-os izzó mellett és leolvad rólunk a gatya a nyári forróságban. Mindeközben 30-50 MFt-os költségvetésű házak tervei fölé görnyedünk a jól szituált ügyfelekkel, míg a többiek kígyózó sorban állnak az üzlet előtt. Vajon biztosan erre vágynak a vevőink? Elégedettek lesznek az alacsonyabb árakkal? Azt hiszem, mégsem ez a jó irány. Rá kellett jönnöm, hogy a termék ára minden esetben arányos az általa képviselt használati (esztétikai) értékkel, a megszerzésére fordított idővel, energiával és kényelemmel, vagyis azzal a pénzmennyiséggel, amit mindezeknek a megszerzésért, használatáért fizetni kell. Csak akkor nevezhetünk egy vásárlást olcsónak, ha kevesebbet kell fizetnünk érte, mint amennyi értéket kapunk. A legtöbb esetben azonban nem erről van szó, hanem arról, hogyha kevesebbet fizetünk, rendszerint kevesebb ellenértéket is kapunk. Ennek alátámasztására álljon itt egy részlet John Ruskin, XIX. századi angol társadalomtudós "Az üzlet törvénye" című munkájából: "Alig akad a világon valami, amit ne lehetne egy kicsit rosszabbul és egy kicsit olcsóbban előállítani, majd így eladni…………Az üzlet törvénye azonban nem teszi lehetővé, hogy kevés pénzért nagy értéket kapjunk." Tudom, nem fedeztem fel a spanyol viaszt, de talán érdemes volt elmélkedni rajta………
Kapcsolatfelvétel, ajánlatkérés >>> Címkék: ablak, ajtó, ajtó marketing   (4 szavazat, átlag: 4.75 az 5) Loading ...6 hozzászólás “Hogyan lehet ajtót, ablakot olcsón vásárolni?”Véleményed van? Szólj hozzá! |
||
|
Faragó Attila A Nyílászáró Magazin szerkesztője
Véleményem szerint két féle ember létezik. Az egyik már építkezett (felújított) életében, a másik pedig majd fog. Az azonban közös bennük, hogy a legelső építkezésükre (felújításukra) az abszolút rutintalanság a jellemző. Azt mondják, az okos ember tanul az elkövetett hibákból, a még okosabb viszont más kárán tanul. Ezt a tapasztalatszerzést ajánlom mindenkinek az életből merített történetek, esetek tanulságai kapcsán. Legyünk együtt még okosabbak, hogy egy építkezés ne válhasson rémálommá, és a kész mű valóban az örömet, a békét és a harmóniát jelentse a család számára!
Kinek ajánlom a Nyílászáró Magazin olvasását? Hasonló bejegyzések "Az ajtók rendben megérkeztek, és nagyon elégedett vagyok, mind a termékkel, mind a szolgáltatással. Köszönöm!" Dunai Mária "Szia Anikó! Nagyon kedves vagy és segítőkész. Minden értékesítőnek ilyennek kellene lennie." Bencsik Sándor "Ezek a termékek nem tartoznak az olcsó kategóriába, de a magas minőséget meg kell fizetni. Sokat keresgéltünk, de ár –érték- minőség-design arányban nem találtunk hasonlót a magyar piacon. " Maros László |
||
|
KAPCSOLATFELVÉTEL
Amennyiben segítségre van szüksége tervezett építkezésével kapcsolatban, kérdését felteheti itt.
| ||
2010 április 13 15:06
Nagyon okos és jól körüljárt bejegyzés, gratulálok!
2010 április 13 22:11
Eddig ez az írásod tetszett a legjobban, bár őszintén szólva a 4.és 5. bekezdést kicsit aggódva olvastam…
2010 április 16 22:31
Akkor csoportosítsuk a vásárlókat is. I. csoportba tartoznak azok, akik számára a termék ára az elsődleges szempont a vásárlásnál. Nem érdekli a szolgáltatás színvonala a termék eredete vagy annak műszaki tartalma. A lényeg, hogy a termék olcsó legyen. A “drága” termékre és az “olcsó” termékre is - és most maradjunk a nyílászáróknál - ugyan azok a garanciális és szavatossági feltételek vonatkoznak. A haza jogszabályok nem súlyoznak termék és termék között. Innentől a Vásárlónak sincs min aggódnia: ha az “olcsó” termékkel történik valami, akkor max kicserélik neki azt. Az ezzel járó bosszúságokkal (ajtó, ablak esetén a kibontás - újbóli beépítés - festés) nem számolnak, mivel ezt számukra senki sem fogja említeni a vásárláskor.
És ott van a II. csoport, akik messzemenőkig megkövetelik mindazokat a szolgáltatásokat és infrastruktúrát, amit a Szerkesztő Úr is felsorolt. DE!!!! ezen a ponton hirtelen történik valami: felüti fejét az ALKU…és hoppá a 100 Ft-os termék máris 90 Ft-on kerül eladásra. Mert hát lássuk be, muszáj eladni különben miből fizethető az infrastruktúra - a jó szakember - és a légkondis üzlet.
Az igazság TALÁN itt lehet: “A vásárlás során természetes törekvése, hogy a megszerezni kívánt javakért a lehető legkevesebb mennyiségű pénzt szeretné kiadni.”
Egy Kereskedőé pedig az, hogy eladjon. Ez így helyes. Mindkét fél törekedjen a számára legelőnyösebb feltételek melletti megegyezésre. A Vevőnek is és az Eladónak is azt kell érezni: JÓ ÜZLETET KÖTÖTTEM!
Az meg már megint egy külön kérdés, hogy meddig marad meg ez az érzés: 10 napig, vagy 10 évig…..ÉS megint visszakanyarodtunk az elejére: tényleg olcsó az “olcsó” vagy tényleg drága a “drága”…
2010 április 19 13:35
Egyszer egy barátommal beszélgettünk arról, hogy melyik a legdrágább hús. Némi számolgatás után azt találtuk, hogy az, amelyiket párizsi vagy virsli formájában vesz meg az olcsóságra törekvő vásárló. Egyszerűen azért, mert ezekben a termékekben annyira kevés hús van (van viszont ivóvíz, ipari szalonna, bőrke, és még ki tudja, mi minden), hogy arányosan jobban jár az, aki 10 deka karajt vesz, mint az, aki 1 kiló párizsit.
Már persze akkor, ha húst akar fogyasztani, nem pedig töltelékanyagot.
2010 december 3 17:48
Sajnos azt is figyelembe kell venniük, hogy hiába szeretnénk minőséget venni, ha egyszer nincs rá pénzünk: sőt a “szar” termékre is úgy kell összekaparni a pénzt: mert EZ IS DRÁGA! a diplomás keresetemből nem tudok kicserélni egy ablakot, így most megfagyunk (ha nem, akkor pl. nem eszünk). úgyhogy lehet szidni a “buta”, “meggondolatlan” vásárlókat, de azt is nézzék, hogy ma a szakik mennyi pénzt tudnak elkérni egy-egy munkájukért (persze érthető, nem tőlük sajnálom). De egy picit irritáló az egyoldalú okoskodás, mert derogáló ránk nézve, akik nem tudnak minőséget venni. (és uraim, nem 100 ft. a különbség…)
2010 december 6 10:34
Andrea:
Kedves Andrea!
Távol álljon tőlem, hogy bárkit is meg akarjak sérteni. Tisztában vagyok azzal, hogy mindenki, olyan színvonalú terméket tud vásárolni, amilyenre a pénztárcájából futja. Az sem kérdéses, hogyha valakinek kevés van a pénztárcájában, arról nem feltétlenül ő tehet. Sajnos, olyan világban élünk, amikor a teljesítmény jellemzően nem jelent értéket.
A fenti írás lényege azonban nem ebben leledzik, mert ezen én nem tudok változtatni. De arra fel tudom hívni a figyelmet, hogy senki ne gondolja, hogy a “rendkívüli akciós árakon”, valóban a “világ legjobb termékeit” lehet megvásárolni. Ha valaki tudomásul veszi, hogy az olcsón vásárolt termék pont annyit ér, amennyit fizetett érte, akkor jó üzletet kötött. A baj , akkor kezdődik, ha az a valami annyit sem ér, mert akkor az “olcsó” vétel máris “drágává” vált.