Még a kezdetek kezdetén írtam a fenti témáról egy havas hajnalon tett tapasztalat alapján Hogyan függ össze a hólapátolás és az ablakok hőszigetelése? címen. Nagy örömömre a minap kaptam egy cikket egy kedves szerzőtárstól a  fenti témában, ami nagy mértékben összecseng az általam leírtakkal. Számos gyakorlati példán és fényképfelvételen keresztül jól szemlélteti a tetőtéri ablakok hőszigetelési problémáit. Az írást a következő linken érhetik el.

 http://www.csaladihazblog.hu/blog/befagyott-a-haz-tetoteri-ablaka-es-belul-folyt-a-viz-a-falon-1011

Jó olvasást kívánok.

Még az év elején kaptam egy marketing anyagot a Meister padlóburkolatokról, amelyben az állt, hogy az európai dió felületű parkettájuk a Heimwerker Magazin tesztgyőztese lett a 2011 évi választáson. Sokáig gondolkoztam rajta, hogy a fenti témában egyáltalán tollat ragadjak-e? Megvallom őszintén, mindig kétkedéssel fogadom azokat a híreket, írásokat amelyek arról szólnak, hogy egy építkezéssel vagy felújítással foglalkozó szaklap, milyen terméket tart kiemelkedően jónak. Nemcsak azért, mert a hazai gyakorlatból tudom, hogy a hírek nagy része fizetett hirdetés, hanem azért is, mert korántsem biztos, hogy a szerző és az én értékrendem azonos alapokon nyugszik, ezáltal az ítélet is félrevezető lehet. De aztán meggondoltam magam. Miért is?

Elolvastam a tesztben azokat a parketta mellett szóló érveket, amelyeket a magazin kiemelkedően jónak talált a Meister padlóburkolatánál és igencsak meglepődtem. A termék magyarországi forgalmazójaként magam is részt vettem azokon az oktatásokon, amelyeket a gyártó szervezett számunkra, hogy megismertessen a terméke mellett szóló eladási érvekkel. A magazin által említettek közül azonban 2 érvet még csak nem is hallottam.

Mielőtt elárulom mi volt az, tartozom még egy kis magyarázattal. Köztudott dolog, hogy a Meister padlóburkolatai nem találhatóak meg egyetlen barkácsáruház kínálatában sem. A gyártó különös hangsúlyt fektet arra, hogy parkettái és laminált padlói kizárólag csak a szakbolt hálózatokon keresztül, a magas minőségi igényű vásárlói rétegek számára legyen elérhetők. Ennek legfőbb oka az egyénre szabott szakszerű tanácsadás garantálása és a szakemberek által biztosított szakszerű lerakás. Ugyanakkor a Heimwerker Magazin elsősorban az otthon barkácsolni kedvelő olvasók lapja. Vagyis elsősorban azokra épít, akik nem kérnek szolgáltatást a termékhez, hanem megveszik azt pl. a szakbolt hálózatban és maguk végzik el a lerakást.

Ennek megfelelő értékrend szerint találta a Heimwerker Magazin a Meister parkettáját két általam nem gondolt tulajdonságban is kiemelkedőnek.

Először is a könnyű, szaktudást sem igénylő lerakást emelte ki. Nem sokan tudják, hogy a parketták ill. laminált padlók jóságának egyik alappillére az elemek méretpontossága. Ha ez pontatlan, akkor lehetetlen szépen lerakni a parkettát. Mindenhol hézagok és rések lesznek az elemek között. A Meister padlóburkolatok valóban méretpontosságukkal, a tökéletes mechanikájú, szabadalmaztatott click-rendszerükkel tűnnek ki a kínálati tömegből, ami gyerekjátékká teszi a szakszerű lerakást.

A második kiemelkedő szempont a könnyű kezelhetőség volt. Tudva lévő, hogy a mai divattrendeknek megfelelően terjednek az extra méretű és hosszúságú parketták. A Magazin a csomagolási egységet ítélte kiemelkedően jónak, ami kis súlyt és könnyű mozgathatóságot biztosított. Sose gondoltam volna erre, hogy ez is egy szempont lehet a vásárlásnál.

A Meister parkettákról és laminált padlókról további információk itt olvashatók.

Napjainkban az energiatakarékosság előtérbe kerülésével egyre többen döntenek  régi homlokzati nyílászáróik kicseréléséről korszerűbb, energiatakarékosabb, nagy hőszigetelésű ablakokra és ajtókra. Divat és trend lett a passzívház építés illetve  a passzív ház minősítésű nyílászárók beépítése. Sok felújítás után azonban üröm vegyül az örömbe, mert a felújítók elkövetnek egy súlyos hibát az ablakcserekor megtervezésekor. Ha érdekli mi az, olvasson tovább!

A hiba abból ered, hogy nem veszik figyelembe a hőszigetelő ablakok 3 rétegű üvegezésének csekélyebb fényáteresztő képességét és az ablakcsere után kialakuló kisebb üvegfelületet.

A hagyományos kapcsolt geréb tokos fa ablakokban rendszerint 2×3mm üvegvastagsággal számolhatunk. Az üvegrétegek fényáteresztő képessége  rétegenként 93% körül volt. Ez azt jelenti, hogy a fény 86%-a bejutott a szobába. A 3 rétegű ablaküvegek esetén  ez az érték mindössze 68% körül van, ami közel 20%-kal kevesebb fényt jelent.

Ezen túlmenően a régi 30-40 évvel ezelőtti fa ablakok szárnyának teljes profilszélessége legjobb esetben is csak 60-65 mm körül volt. A korszerű 3 rétegű üvegezést befogadó műanyagprofilok vagy faprofilok teljes szélessége (szárny+tok) rendszerint eléri a 110-120mm-es szélességet. Ha az ablakcsere során a beépítési méretet változatlanul hagyjuk, akkor könnyen belátható módon a fényt átengedő üvegfelület jelentősen lecsökken.  Vegyünk például egy átlagos méretű 90×120mm beépítési méretű ablakot.. A nagy hőszigetelésű, 3 rétegű ablaküveg felülete a fent említett tok és szárnyszélességek figyelembevételével mintegy 10%-kal kisebb a korábbi hagyományos kapcsolt geréb tokos kivitelhez képest.

A kisebb fényáteresztés és a kisebb felület  együttesen már jelentős fényveszteséget okozhatnak a belső helyiségekben. Ezért már a tervezésnél meg kell vizsgálni, hogy az ablakcsere után elegendő fény jut-e be lakásunkba és szükség esetén a beépítési méret növelésével növelni kell a fényt áteresztő felület (üvegfelület) nagyságát.

A passzív házak nyílászáróiról, a 3 rétegű üvegezés további részleteiről itt olvashat.

Első hallásra talán érthetetlennek tűnik a kérdés? Én is tanácstalan voltam az első pillanatban, amikor ismerősöm feltette azt nekem. De amikor kék és lila színekben játszó csípőjére néztem, kezdtem megérteni a kilincs helyével kapcsolatos problémáját. Miről is van szó? Ő új lakásba költözött, ahol is a kilincs teljesen szokatlan helyen található a beltéri ajtón és én bizony  ezen váratlan találkozások nyomait láttam a testén. Hol is kell lennie a kilincsnek a beltéri ajtón?

A legnagyobb baj azonban akkor van, ha egy lakáson belül is különbözőek a kilincsmagasságok. (Ez volt a helyzet az ismerősnél is.) Ez abból adódik, hogy a beépített beltéri ajtók mindegyike egyedi méretben készült a kialakult falnyíláshoz, ezért a magasságuk is különböző. Mint azt előbb említettem, a gyártáshoz a bázis a felső falcsíktól való távolság. Ha az különböző magasságban van, akkor a kilincsek magassága is szór. Nem kellene ennek persze feltétlenül így lenni, mert a nagy ajtógyárak is számtalan magasságban gyártanak, de a korszerű modern gyártástechnológiának köszönhetően ők képesek biztosítani a változatlan kilincsmagasságot a különböző magasságú termékek esetén is.

Több kritikát is kaptam az „egyedi nyílászárókról” szóló korábbi bejegyzésemmel kapcsolatban. Elsősorban azt hiányolták többen is, miért nem hoztam konkrét nyílászárós példákat arra vonatkozóan, hogy milyen problémákat okozhat a nem megalapozott termékfejlesztés (egyediség). Ezt a hiányosságot szeretném most néhány konkrét eseten keresztül pótolni.

Pár évvel ezelőtt egy építkezésen igényként merült fel egy 2,6 m magas, harmonika alumínium-nyílászáró beépítése a homlokzatba.  A harmonika nyílászárókról azt kell tudni, hogy egy bonyolult működési mechanikájú, a méretpontosságra nagyon érzékeny szerkezetről van szó, ahol a legkisebb hiba és deformáció is működtetési zavarokat okozhat. Majd minden gyártó programjában szerepelnek ilyen szerkezetek, de a nagyobbak, csak jó esetben is néhány darabot gyártanak évente. Ugyanakkor létezik egy gyártóspecialista, aki csak harmonika nyílászárókat gyárt, évente több ezer darabot. Amikor az árajánlatokat kértük az említett építkezésre, akkor az egyedi gyártók mindegyike osztóborda nélkül ajánlotta meg az ajtószárnyakat, míg a specialista osztóbordával. S bár a vevő szívesebben vette volna az osztóborda nélküli kivitelt, meggyőzte őt a specialista érvelése, miszerint 2,40m magasság felett statikai okokból szükséges az osztóborda alkalmazása. Ön kinek hitt volna? A bonyolult, túl méretes nyílászáró szerkezeteknél elengedhetetlen nemcsak az elméleti, de a gyártási és az üzemeltetési tapasztalat is.

Egy másik példa szóljon egy bejárati ajtóról. A hazai építési szokások szerint a családi házak bejárati ajtóinak szélessége általában 1m, miközben Ausztriában vagy Németországban a gyakorlat 1,1m. (Ennek nagyon egyszerű a magyarázata. Mivel többnyire minden bútor a főbejáraton keresztül kerül az épületbe, ezért annak szélessége határozza meg a bevihető tárgyak méretét.) Egy, az említett országokból hazatelepülő vevő ezért egy hazai gyártótól az említett nagyobb szélességben szerette volna az ajtót rendelni. Mivel az „egyedi” nem volt probléma a gyártó számára, ezért gond nélkül legyártotta és beépítette a kívánt méretű bejárati ajtót. Természetesen a problémák a használat során jelentkeztek. Néhány hónap után az ajtópántok kiszakadtak a helyükről, mert nem bírták az ajtólap megnövekedett súlyát. A gyártó először egy negyedik pánt beépítésével, majd később egy erősebb kivitelűvel próbálkozott, majd a legvégén az ajtólap cseréjével és egy teljesen más rendszerű pánt beépítésével tudta megoldani a problémákat. Hiába no, az egyedi gyártás nem jelentheti a kísérletezgetést!

Harmadik példának álljon itt talán a legmeglepőbb eset, ami egyben rávilágít a hazai építőipari, gyártói gyakorlat visszásságaira is. Az épületek tűzvédelmi szempontból fontos épületszerkezetei a tűzgátló ajtók, melyek megfelelősségét szigorú minősítési vizsgálatokhoz kötik. A Lajtán túl egy-egy típus összes gyártmányvariánsát szigorúan ellenőrzik, és a dokumentációban rögzítik az engedélyezett eltéréseket a bevizsgált szerkezethez képest.  Egy-egy típuscsalád engedélyeztetése sokszor több tucat vizsgálatot és ennek megfelelő számú tanúsítványt jelent. Ezzel szemben kishazánkban sokszor egyetlen tanúsítvánnyal árusítanak komplett gyártói programokat, hiszen a teljes termékprogram egyetlen minősített termék „egyedi” kiviteleiként van  értelmezve. Mindegy, hogy egyszárnyú vagy kétszárnyú az ajtó, hogy üvegezett vagy üveg nélküli, hogy a szárnyszélesség 90 cm vagy 120 cm, hogy a magasság 2 m vagy 3 m, hogy a lapvastagság 40 mm vagy 60 mm. Ezekre a kivitelekre ugyanaz az egyetlen tanúsítvány érvényes!

És, hogy ez miért veszélyes? Nos, a 90-es évek közepén, Európa egyik legnagyobb, németországi  tűzgátló ajtó gyára szerette volna termékeit az osztrák piacra bevezetni, amihez meg kellett szerezni az osztrák minősítéseket is. Ekkor a teljes termékcsalád túl volt már a németországi minősítéseken, minden egyes kivitel rendelkezett tűzgátló minősítéssel. Az osztrák vizsgálati laboratóriumban azonban a vizsgálat 3 alkalommal is sikertelen lett, az ajtó átégett az előírt határidőn belül. Mi okozhatta ezt? Hihetetlen, de egyetlen milliméter! Az osztrák szabvány szerinti ajtók ütközőpereme (falca) ugyanis ennyivel vékonyabb a német ajtókénál. Ez a minimális változtatás elegendő volt ahhoz, hogy megváltozzon az ajtó stabilitása, és ezáltal ne teljesítse a követelményeket. Szinte hihetetlen!

A fenti példák véleményem szerint azt bizonyítják, hogy csak a kiforrott, a gyakorlatban már kipróbált és bevált nyílászárók nyújtanak megfelelő garanciákat. Az állandó kísérletezés, a megszokottól való eltérés, az „egyedi” megoldások mindig veszélyeket és hibaforrást rejtenek magukban, aminek kárát mindig a vevő látja és fizeti meg.

Egy korábbi bejegyzésben a laminált padlók szükséges vastagságának kérdését vizsgáltam. Megvilágítottam, melyek azok a műszaki paraméterek, melyek a laminált padló minőségét, jóságát meghatározzák. Ennek kapcsán vetődött fel egy olvasóban a kérdés, hogy milyen tulajdonság befolyásolja a laminált padló kopogását? Nos, ennek is utánajártam, és a választ most megosztom Önökkel.

Elöljáróban szögezzük le, hogy az alábbiakban nem a laminált padlók lépéshang szigeteléséről  lesz szól. Mindenki, aki lakott többszintes házban, tapasztalta már, hogy a felső lakó járkálása, bútortologatása kellemetlen hangokat kelthet, ami bizony nagyon zavaró tud lenni. Az építészeti tervezés során ezért kiemelt fontosságú a födémek megfelelő hangszigetelése. (Természetesen hangszigetelésre nem csak a vízszintes határoló falakon (födémek, aljzatok), hanem a függőleges falakon, beleértve a nyílászárókat is szükség van.) A szabványokban pontos előírások találhatóak arra vonatkozóan, hogy az különböző funkciójú helységek között, milyen hangszigetelési értéket kell biztosítani. Például két lakóhelyiség között a födém helyszíni lépéshangnyomásszint követelmény értéke  L’_n,w 55 dB. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ennek az értéknek a betartásakor a felettünk lévő lakásban történő járkálást alig, míg a bútortologatást kivehetően halljuk. Minél jobb a födém hangszigetelési értéke, annál kisebb lesz – azonos zajforrás mellett –az érzékelhető hangnyomásszint az alattunk lévő helységben. Vagyis az érzékelt hangszintet (zajszintet) kétféleképpen tudjuk csökkenteni: jobb hangszigetelésű födémmel vagy alacsonyabb intenzitású zajforrással.

Az első eset egy tisztán építészeti kérdés, amire az építőipar a speciális betontípusoktól kezdődően, a speciális rétegrendeken át, a legkülönbözőbb szigetelőanyagokig számos megoldást kínál. Ezekkel itt most nem kívánok foglalkozni, mert terjedelmében nagyon nagy témakörről van szó, és őszintén megvallva nem is igazán értek hozzá.

A mi szempontunkból sokkal izgalmasabb, az alacsonyabb intenzitású zajforrás kérdése. Köztudomású, hogy a laminált padlók jellegzetes, magas hangfekvésű, kellemetlen kopogó hangot generálnak, mely mind a tartózkodási helységben, mind pedig az alattunk levő helységben jól hallható. Ha tompítani tudnánk a hangot (magas hang helyett mélyet generálna a járkálásunk) ill. csökkenteni tudnánk az intenzitását, akkor nagyban javíthatnánk a saját magunk ill. az alattunk lakó komfortérzetét.  Ahhoz, hogy tehessünk valamit, tudnunk kell, mi okozza ezt a magas hangfekvésű kopogó hangot? Nos, ennek okozói a laminált padló és a födém között kialakuló üregek okozzák. Ezek egyrészt az úsztatott fektetési technológiából adódóan, másrészt a födém egyenetlenségeiből fakadóan természetszerűleg keletkeznek. Az üregek számát és méretét rugalmas alátétlemezek alkalmazásával tudjuk csökkenteni, melyet a laminált padló alá kell fektetni. Azonban még így is maradhatnak üregek mind a laminált padló és a rugalmas réteg, mind a födém és a rugalmas réteg között. A legtökéletesebb megoldást azonban az jelenti, ha rugalmas alátét lemez rá van kasírozva a laminált padlóra, mert csak ez biztosít 100%-os hézagmentességet. Ezt segíti a korábbi írásban említett sűrűségi kérdés is, hiszen a nagy sűrűségű, és ez által megfelelően nehéz laminált padló súlya jól segíti a tökéletes felfekvést az aljzaton. Ezt a technológiai megoldást (csendes laminált padló) először a német Meister Werke GmbH dolgozta ki és szabadalmaztatta a 90—es évek végén.  A csendes laminált padlókról további információk találhatóak a www.mantu.hu/padlo oldalon.

Végignézve a hazai nyílászáró piac hirdetéseit lépten-nyomon azt olvashatjuk, hogy a legtöbb cég „egyedi ajtót és ablakot” kínál „egyedi igényekre”.  Ezt gerjeszti  az átlag építkezői attitűd, miszerint ássa el magát az, aki szokványos, hagyományos dolgokban gondolkodik, és nem terveztet minden sarokba valami „egyedi” megoldást.  Mielőtt sokan megrónának, hogy a marxista értelemben vett uniformizálás híve vagyok, szeretném leszögezni, hogy erről szó sincsen. Akkor mégis mi az oka, ha nekem ellenérzéseim vannak a sok „egyedivel” kapcsolatban?

Legelőször is talán azt kellene tisztáznunk mit értünk a szó alatt, amikor azt halljuk „egyedi". Az értelmező kéziszótár két jelentést is tulajdonít a szónak, amelyek első hallásra talán nem is különböztethetőek meg.  Az első értelmezés szerint az egyedi annyit jelent, hogy egy különálló személyre valló, őrá jellemző dologról van szó.  Ebben az értelemben első hallásra nem is lehet kivetnivalónk az „egyedi nyílászáró” szókapcsolattal sem, ha arra gondolunk, hogy valaki a saját stílusához, ízléséhez illő, csak őrá jellemző designt, színt, formát talál és választ ki. Bár valljuk be, elég furcsának tűnik, ha valaki éppen a nyílászáróival akar mindenki mástól különbözni. Aztán lássuk be azt is, hogy egy nyílászáró az nem az a termékkör, ahol naponta lehetne valami világrengető új designt, színt, formát kitalálni, amit holnap már ne másolnának százan. De azért ne írjuk le teljesen ezt az értelmezést, mert lehetségesek tényleg egyedi megoldások. Például elképzelhető, hogy valaki egyedi képet szeretne a gyerekével egy beltéri ajtóra festetni, vagy valaki a kedvese fényképét szeretné nyomatként látni egy beltéri ajtó felületén. Ezek valóban egyedi nyílászárók, de kötve hiszem, hogy tömegeknek jutna eszébe, ilyen megoldást választani, ami indokolná az „egyedi” kínálatok túlburjánzását.

Nézzük, akkor a másik értelmezését az "egyedi" szónak, hátha ott nagyobb sikerrel járunk. Eszerint egyedinek lenni annyit tesz, hogy egy dolog tulajdonságai csak ehhez az egyetlen dologhoz (nem csoporthoz) köthetőek. Másképpen fogalmazva egy adott paraméterű, tulajdonságú dologból csak egyetlen darab van. Vagyis egyedi az a beltéri ajtó, aminek a gyártási magassága 2 méter és 12,3456789 mm, vagy az a hőszigetelt ablak, amibe üveg helyett kísérletképpen hungarocellt építenek. Ezek azonban véleményem szerint, olyan "egyediségek", amelyeknek az égvilágon semmi értéke és értelme sincsen.

A hirdetési gyakorlatban az „egyedi nyílászáró” szerintem annyit jelent, hogy „az Ön pénzéből, Ön által megfogalmazott igények alapján, kikísérletezünk az Ön részére egy prototípust, amiből még soha egyetlen darabot sem gyártottunk, így fogalmunk sincs róla, hogy sikerül-e legyártanunk, vagy, hogy a termék 2-3 év múlva is működik-e, stb.? Ezt a gyakorlatot hívhatjuk így: termékfejlesztés más pénzén. A saját esetemben, mikor az „egyedi” gyártótól a franciaágyat a szokásos 2mx1,80m méret helyett 2,2mx2,0m méretben rendeltem, és fél év után az ágy közepe a földig lógott, a gyártó csak ennyit tudott mondani: „Úgy látszik ebben a méretben már meg kellett volna erősíteni az ágy keretét.” Örülök neki, hogy az én pénzemen megtanulta! Mennyivel jobb lett volna, ha előtte ellenőrzik statikailag, megtervezik, és gyártanak egy próbaszériát, amit hónapokig tesztelnek, majd kijavítják a hibákat és utána adják el nekem az „egyedit”. Ja, hogy akkor többe került volna? Ez igaz, de ne felejtsük a komoly, nagy cégek mind így csinálják. Ezt hívják termékfejlesztésnek, aminek persze költsége van, és ami később természetesen megjelenik a termék árában is.

Remélem ezek után mindenki le tudja fordítani a valós értelmére az alábbi hirdetést: „Egyedi igényei alapján, egyedileg  bármit legyártunk.”

[Megoldás: „Bármit kívánhat, mi megpróbálunk az Ön pénzéből legyártani egy prototípust.”]

Úgy jó egy évtizeddel ezelőtt az egyik legbosszantóbb kérdés, amit egy építkezni szándékozó vevő fel tudott tenni egy nyílászáró üzletben így szólt: Miből készült ez az ajtó? Aki már beleolvasott egyik másik írásomba,  esetleg a olvasta a weboldalunkon található ajtó választást segítő tanulmányokat, az pontosan tudja, miért is volt nehéz egy szakembernek ezt a kérdést türelemmel kezelni. A hosszú évek alatt  aztán sikerült az ajtó anyagával kapcsolatos rémhíreket kiirtani a köztudatból. Már-már megnyugodhattunk, amikor is egy újabb, a szakértő számára idegborzoló kérdés terjed, ezúttal a laminált padlók vonatkozásában. Melyik az?

A kérdés így szól - Milyen vastag az Önök laminált padlója? 6, 7 vagy esetleg 8mm-es? Amikor visszakérdezünk, miért fontos ez, akkor a válasz így hangzik - Azért, mert mi csak minőségi laminált padlót veszünk, ami legalább 8mm vastag.

Sokáig nem értettem, honnan veszik ezt a kérdést a vevők. Ez a "minőségi paraméter" ugyanis egyetlen vezető laminált padló gyártó érvrendszerében sem szerepel kiemelt eladási érvként.  Aztán elkezdtem utánajárni a dolognak és megtaláltam a megoldást. Szinte minden középszerű és olcsó laminált padló hirdetése így kezdődik - 8mm vastagságú laminált padló. Azután rögtön így folytatódik - 25-30 év garancia. De erről már egy másik helyen írtam, így most erre ne térjünk ki.

Nos lássuk valós tényeket a laminált padlók vastagságának kérdésében!

A laminált padló felületének terhelhetőségére a  hordózórétegnek (értsd vastagság) semmilyen hatása sincs. Többet ér egy 7mm vastagságú laminált padló egy szép felülettel és struktúrával, valamint jó kopásállósággal és karcállósággal, mint egy 8 mm vastagságú laminált padló gyenge felületi tulajdonságokkal. A laminált padló vásárló számára oly fontos felületi tulajdonságaiért (kopásállóság, karcállóság) ugyanis kizárólag a felületen található un. overlay réteg felel.

A laminált padlónak természetesen stabilnak kell lennie. A stabilitásért elsősorbn a hordozóréteg sűrűsége felel. Miközben az alacsony árfekvésű laminált padlók hordozórétegének sűrűsége csak 750 kg/m3 körül van, addig a minőségi laminált padlók (pl. Parador, Meister, Haro stb.) esetén ez az érték 900kg/m3 értéket is eléri. A hordozóréteg másik, a vastagságnál sokkal fontosabb  tulajdonsága a csökkentett nedvesség felvételi képesség.  Ez garantálja, hogy túlzott nedvesség esetén (pl. helytelen felmosás) ne pöndörödjön fel a laminált padló széle, vagy hogy egy csőtörés után hézag nélkül kiszáradjon a laminált padló . (A csökkentett nedvességfelvevő képességű hordozóréteg többnyire zöld színű.)

Vagyis felejtse el mindenki a kérdést:, hogy milyen vastag a laminált padló? A minőség megítélésére a helyes kérdések így hangzanak - Milyen sűrűségű a laminált padló hordozó rétege? Milyen a nedvességszívó képessége?

Ismét egy személyes élmény a forrása mostani gondolataimnak. Múlt hét végén szülinapi buliba volt hivatalos a legkisebb fiam. A meghívón nagybetűkkel állt "Fürdőruha kötelező". Mint az a helyszínen kiderült, a buli helyszíne egy gyönyörű fekvésű, elsőosztályú kivitelezésű luxus családi ház, földszintjén elhelyezett beltéri fürdőmedence volt, ahol csemetéink mindenféle vízi játékokkal mulathatták az időt. Mit is csinálhatnának közben a szülők, hát beszélgetnek. Ennek során volt "szerencsém" meghallgatni a tulajdonos apuka panaszáradatát.

Na ne gondoljon senki életszínvonalbeli problémákra. Egyszerűen arról van szó, hogy elmondása szerint a beltéri medencét nyáron nem tudják igazán használni, mivel ilyenkor szívesebben tartózkodnak a szabadban. Véleménye szerint senki nem szeret nyáron a 30C fokban egy 70m2 alapterületű fülledt, vízgőzös helységben tartózkodni. A medencetér falára beépített nagy fix üvegportálok pedig szinte semmi szellőztetést nem biztosítanak. Mint minden jó kereskedőnek, így nekem is van mindig néhány prospektus a kocsimban. Nosza futás ki, és már mutatom is neki a Solarlux harmonika ajtóit. Az apuka elmosolyodik és legyint. Igen-mondja-neki is ajánlottak hasonlót, de ő kérte a céget, hogy mutassanak neki egy működő referenciát. A bemutatott szerkezet viszont két kézzel is alig volt rángatható és a tulajdonostól megtudta, hogy 3 havonta jönnek beállítani a harmonika ajtót, mert az bizony nem működik. Így inkább a fix üvegportálok mellett döntöttek, amelyen 1-2 ablakot tettek nyithatóvá, viszont  azok nem biztosítanak elég szellőzést.  Most én is mosolygok ezen. A Solarlux harmonika ajtói ugyanis akár 14 m szélességű falat képesek nyithatóvá tenni. A mozgatásuk fél kézzel lehetséges. Ezen az apuka mosolyog, nem hiszi. Két nappal később már nálunk próbálgatja a beépített Solarlux harmonika ajtót. Most a szemének és a kezének is alig akar hinni. A harmonika ajtó nyílik és csukódik - fél kézzel.

Nem akarom tovább ragozni a történetet. Egy szó, mint száz leesett az álla. A Solarlux harmonika ajtói ugyanis tökéletes megoldást kínálnak minden olyan zárt tér lezárására, ahol igényként merül fel a teljes falfelület kinyitása. És most kapaszkodjanak meg! A Solarlux ezt ma már passzív ház minősítésű kivitelben is képes gyártani. Ez egy hatalmas ugrás a nyílászáró technikában, ugyanis a passzív ház minősítésű nyílászáró még tolókivitelben is alig létezik. Pedig az erkélyek, teraszok lezárása nehezen képzelhető el ezek nélkül a nagy felületet szabaddá tevő nyílászárók nélkül. További információk a Solarlux harmonika ajtóiról itt találhatók.

Az egyik leggyakoribb, a nem vásárlást megindokoló vevői kifogás az, hogy a kiválasztott belső ajtót más kereskedőnél olcsóbban meg lehet vásárolni. Ez az állítás persze az esetek 90%-ban nyilvánvalóan hamis benyomásokon alapszik, hiszen nagyon ritka, hogy ténylegesen ugyanaz a két termék kerül összehasonlításra. Sokkal gyakoribb, hogy a laikus vásárló a szemre hasonlónak látszó termékek árát hasonlítja össze és ez alapján ítél. Mi is sokszor tesszük fel a kérdést magunknak. Vajon tényleg nem látszik (esetleg nincs is) minőségi különbség  az általunk ill. mások által forgalmazott belső ajtók között vagy a vevő csak nem akarja azt látni?

1. Égen és földön nem találtam értékesítőt, akitől érdemi információt kaphattam volna a belső ajtókról.

2. Valamennyi belső ajtó (számszerűen 8 darab) élethű formában volt egy falpanelbe beépítve. Az esztétikai látvány, többek között  a szerelés minősége miatt is csapnivaló volt. Szétnyíló illesztések, lötyögő kilincsek, hiányzó takarólécek. Nem hiszem hogy van vevő, aki ezt nem látja!

3. Nem találtam egyetlen kiállított belső ajtót sem, amelyen ne lett volna valamilyen sérülés. Volt olyan, amelyikről tenyérnyi felületen hiányzott a dekor felület.

4. A végtelenségig leegyszerűsített műszaki megoldás (pl. nem kielégítő teherbírású pánt) eredményeképpen a kiállított üvegajtó megereszkedett, a pántja elgörbült.

5. Az üvegajtón lévő zártest ránézésre is gagyi, a szokásos hernyócsavar helyett hatlapfejű lemez csavar rögzítette a kilincset a zártesthez..

6. Az utólag szerelhető, normál esetben PUR habos rögzítést igénylő tokszerkezetet 6 helyen, látható dübellel erősítették a falszerkezethez.

7. Az árak közlésekor azt a jól bevált módszert követik, hogy a zizi ára nem zacskóra, hanem szemre van megadva. Így például egy ajtótok ára az nem egyösszegű, hanem áll tokállóból, keresztdarabból és takarólécből. A három összeg természetesen már a piaci árat jelenti, de sokan nyilvánvalóan elsiklanak a turpisság felett.

8. Eladó híján a műszaki információk tájékoztató tábláról olvashatók. A beépítésre megadott szabványméretek tévesek, szakmailag hibásak, félrevezetőek.

Nos, ezek után azt hiszem indokolnom sem kellene egy nyílászáró szalon esetlegesen magasabb árait. De az igazi döbbenet még csak most következett. A belső ajtók árait vizsgálva azt kellett megállapítanom, hogy azok még csak nem is jelentősen olcsóbbak a mi árainknál. Sőt a legsilányabb termékek kivételével rendre magasabbak voltak. Kezdtem nem érteni a dolgot, és igazából azóta sem szabadulok a gondolattól, vajon mi késztet valakit mégis arra, hogy itt vásároljon. Ha valaki tudja a választ kérem ossza meg velem!

U.i. Természetesen minden leírt állításomat fényképekkel tudom igazolni. Ha valaki kíváncsi rá, szívesen megmutatom neki.

Hasonló bejegyzések

• Beázik az ablak, avagy mit tegyünk, ha víztócsa áll az ablak alatt?
• Hogyan függ össze a hólapátolás és az ablakok hőszigetelése?
• Mindenkinek drága az energia?
• Hőszigetelő ablakot mindenáron!
• Ezt a hibát senki ne kövesse el ablakcsere esetén!

• Végh Beatrix: Egyetértek a fehér...
  (2012. február 04. szombat)
  Miért nem szeretjük a fehér beltéri ajtókat?
  
• Adamkof: Én voltam egy passzív lakásban. Ott...
  (2012. február 02. csütörtök)
  Kell-e nekünk a passzívház?
  
• Bonaventura: [re=337]Karucz[/re]: Kedves Karucz!...
  (2012. február 02. csütörtök)
  Kell-e nekünk a passzívház?
  
• csakén: [re=351]gondolkodó[/re]: Minek a gáz bármire...
  (2012. február 01. szerda)
  Kell-e nekünk a passzívház?
  
• csakén: [re=371]Levente[/re]: Gondolj bele kicsit. Azon...
  (2012. február 01. szerda)
  Kell-e nekünk a passzívház?